foto1
foto1
foto1
foto1
foto1
FEJLESZTÉS ALATT

Váci Radnóti Miklós

ÁLTALÁNOS ISKOLA

A Radnóti Miklós Általános Iskola etikai kódexe

Etikai kódexünk célja, hogy etikai kérdésekben segítséget nyújtson a törvényileg nem szabályozott kérdésekben, olyan morális problémáknak, jelenségeknek a megítélésében, eldöntésében, megoldásában és értékelésében, melyek a pedagógiai kapcsolatokban és folyamatokban felmerülnek.
Elveink a diákok, a szülõk, a tanárok közötti megállapodás eredményeként alakultak ki, ezért elvárható, hogy a közösség minden tagja azt magára nézve kötelezõ érvényûnek tekintse.
A problémák sokfélék, ezért nem törekedhettünk a teljességre, nyitottak vagyunk az újonnan felmerülõ kérdések megvitatására, beillesztésére, az egyes pontok átértékelésére, természetesen csak az érintett felek jóváhagyásával.
Etikai vétség esetén a szülõk, diákok, technikai dolgozók és pedagógusok által választott etikai bizottságok illetékesek eljárni.

Az iskola valamennyi dolgozójára vonatkozó etikai szabályok

 

  • Iskolánkban a vezetõk és a munkatársak közötti kapcsolatot a korrektség, a tárgyilagosság, az õszinteség, a kölcsönös bizalom és tisztelet jellemzi.
  • Elvárhatjuk emberi méltóságunk és személyi jogaink tiszteletben tartását, és egyben kötelességünk másokkal szemben ugyanezt gyakorolni.
  • Saját tevékenységükben hozzájárulunk az iskola célkitûzéseinek megvalósításához és vállalt feladataink elvégzéséhez. Sem tetteinkkel, sem nyilatkozatainkkal nem csorbítjuk az intézményünk és a hivatásunk hírnevét. Tudatában vagyunk annak, hogy nyilvános – az iskolán belüli vagy azon kívüli – megnyilatkozásainkban az intézményt is képviseljük.
  • Fellépünk az olyan megnyilvánulásokkal szemben, amelyek az iskolát, annak dolgozóit és diákjait indokolatlanul negatív színben tüntetik fel.
  • Felelõsen vállaljuk el a ránk bízott feladatokat – elõre mérlegelve, hogy azok elvégzését a képességeink és a körülményeink lehetõvé teszik-e.
  • Egymás munkáját és megvalósult eredményét megbecsüljük.
  • Az iskola munkahely, ezért a viseletünk szolid, alkalomhoz illõ, tiszta, kulturált. Megjelenésünkben és ruházatunkban mértéktartóak vagyunk, kerüljük a hivalkodó, feltûnõ, szélsõséges öltözködést és hajviseletet.
  • Fellépünk az erkölcsiséget veszélyeztetõ jelenségek ellen. Az erõszakos és az emberi méltóságot sértõ megnyilvánulások minden formáját elutasítjuk.
  • Önkritikusan viszonyulunk saját munkánkhoz, azt állandóan ellenõrizzük és értékeljük.
  • A külsõ szakmai ellenõrzést és értékelést nyitottan, együttmûködõen fogadjuk.
  • Testi és lelki egészségünket ápoljuk. Betegség esetén csak abban az esetben végezzük tovább a munkánkat, ha az a környezetünkre és magunkra nem ártalmas.

 

Tanárok etikai kódexe

 

  • A pedagógusetika négy követelménye a következõk szerint határozható meg: Tiszteljük tanítványainkat, tanítványaink szüleit, kollégáinkat, önmagunkat és hivatásunkat.
  • Folyamatos, kollegiális munkakapcsolatot tartunk és együttmûködünk a nevelõtestület tagjaival a nevelési és a szakmai kérdésekben. Érdeklõdünk kollégáink munkája iránt, a tapasztalatainkat megosztjuk egymással. Nem teszünk a munkatársainkra lekicsinylõ, bántó, igazságtalan megjegyzést – különösen a diákok elõtt nem.
  • Konfliktusainkat türelmes és eredményes párbeszédben, egymás között oldjuk meg. Nyitottan fogadjuk a nevelõtársak szakmai észrevételeit, akár elismerõk, akár kritikusak ránk nézve. Saját szakmai megállapításainknak korrekt módon adunk hangot, akár elismerõek, akár kritikusak másokra nézve.
  • Személyiségünkben, módszereinkben sokszínûek vagyunk, de az erkölcsi kérdések megítélésében – a nevelési programunknak megfelelõen – egységes fellépésre törekszünk.
  • Ápoljuk, mûveljük és védjük az anyanyelvünket.
  • Értelmiségi szerepünkhöz az életvitelünkkel – az egyéniségünk vállalása és megmutatása mellett –méltóak maradunk.
  • Mindannyian küzdünk az elszürkülés, az üres rutinból végzett munka ellen.
  • Állandó önképzéssel gyarapítjuk, fejlesztjük hivatásunk gyakorlásához szükséges tudásunkat.
  • A tapasztaltabb pedagógusok kiemelten törõdnek a kezdõkkel, és szakmai tanácsokkal segítik a munkájukat.
  • Életvitelünkben érvényesítjük a környezettudatos, környezetvédõ gondolkodást.
  • Tévedhetünk, hibázhatunk; a hibák megelõzésére, illetve a kijavításukra törekvés azonban etikai kötelességünk.
  • Amennyiben vállalunk politikai szerepet, akkor azt idõben és térben határozottan elkülönítjük a nevelõmunkától.
  • Tanítványaink között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazunk, tiszteletben tartjuk az egyéniségüket és az emberi méltóságukat. Tartózkodunk attól, hogy bármelyik diákunk tevékenységét, eredményét bántóan értékeljük.
  • Ha a növendékeink igénylik, segítséget nyújtunk a személyes konfliktusaik, problémáik megoldásában.
  • Segítjük tanítványaink pályaválasztását, érdeklõdünk a volt növendékek életpályája iránt.
  • A munkatervünk megvalósulását figyelemmel kísérjük, és szükség esetén módosítjuk.
  • A tanítás-tanulás folyamatában egyaránt ügyelünk a tananyag megértetésére, az elsajátíttatására, a gyakoroltatásra, a fejlesztésre, az alkalmazásra, a rendszerezésre, az ellenõrzésre és az értékelésre.
  • A foglalkozásokat pontosan és felkészülten tartjuk meg.
  • Az ismereteket és a véleményeket felelõsen közvetítjük a növendékeinknek, nyitottak maradunk a más vélekedésekre.
  • A tanulók írásbeli munkáit legkésõbb tíz munkanapon belül kijavítjuk annak érdekében, hogy tanítványaink idõben kapjanak visszajelzést a tananyag elsajátításának mélységérõl.
  • Kötelességünk, hogy a diákjainkat világosan tájékoztassuk az elvárásainkról.
  • A szóbeli vagy az írásbeli számonkéréskor a diák által elvégzendõ feladatot úgy szabjuk meg, hogy azt a diák a megfelelõ felkészülés után teljesíteni tudja.
  • Az értékelés nyilvános és egységes szempontok szerint, elfogulatlanul történik.
  • Ügyelünk a feladatsorok egyforma nehézségi szintjére, ha a feladatok nem azonosak minden tanuló számára. ( A/B csoport)
  • Rossz érdemjegy esetén egyértelmûen a diák tudomására hozzuk az értékelés indokait és az elvárt helyes választ, ha a diák ezt kéri.
  • Növendékeink érdekeit szem elõtt tartva felkészítjük õket a versenyekre, a nyilvános szereplésekre. A tanítványainkat felkészítés nélkül nem küldjük sem versenyre, sem nyilvános közszereplésre.
  • Felelõsen választunk tankönyveket és taneszközöket.
  • Akkor fegyelmezünk vagy büntetünk, amikor szakmai szempontból ezt tartjuk a legcélravezetõbb pedagógiai eljárásnak.
  • Magunk és mások magánéleti problémáját nem visszük a tanulók közé.
  • Diákjainkat vagy az iskola más tanulóját magáncéllal munkára nem kérjük és nem késztetjük.
  • Saját tanítványainkat anyagi ellenszolgáltatásért külön nem tanítjuk.

A tanár-szülõ kapcsolat etikai normái

 

 

  • Növendékeink szüleivel kapcsolatot tartunk, amelynek a kölcsönös tisztelet és a megbecsülés az alapja.
  • Hátrányosan egyik szülõt sem különböztetjük meg.
  • A szülõi értekezleten csak az egész tanulócsoportot érintõ kérdéseket, gondokat, feladatokat tárgyaljuk meg.
  • A szülõkkel folytatott beszélgetések – családdal kapcsolatos – információit szigorúan bizalmasan kezeljük, azokat csak a növendékek érdekében használjuk fel.
  • A szülõk munkáját saját célra nem vesszük igénybe.
  • A szülõk anyagi helyzetének ismeretében - ahol szükséges -, kezdeményezzük a szociális segítségnyújtást.
  • Sem a szülõktõl, sem a növendékeinktõl olyan ajándékot nem fogadunk el, amely értékénél vagy az ajándékozás módjánál fogva lekötelezettséghez vezethet.
  • Pénzbeszedéssel nem foglalkozunk. Amennyiben ez mégis szükséges, csak a szülõk teljes körû egyetértésével tesszük, a pénz felhasználásáról pontos elszámolást készítünk.

 

A szülõ-tanár kapcsolat etikai normái

 

  • A szülõ és a pedagógus kapcsolat egyenrangú partneri kapcsolat, melynek alapja a kölcsönös tisztelet és megbecsülés.
  • A szülõi értekezleten - és szükség szerint a fogadóórákon – részt veszünk.
  • Bárminemû problémánk esetén mihamarabb felvesszük a kapcsolatot az érintett nevelõvel, és igyekszünk az ügyet tárgyilagosan személyesen tisztázni vele.
  • A szülõi elégedettségi mérõlapokat a nevelõ-oktató munka javítása érdekében felelõsen töltjük ki.
  • A pedagógus jelzésére kötelesek vagyunk vele érdemben felvenni a kapcsolatot.
  • Segítjük a szülõi munkaközösség munkáját.
  • A gyermekünk iskolában ért sérelmét nem az illetõ diákkal vagy szüleivel rendezzük, mert ez az intézmény feladata és hatásköre.
  • Konfliktusok kezeléskor elfogultságról nem teszünk bizonyosságot a gyerek elõtt.
  • Elfogadjuk a pedagógus által segítõ szándékkal feltárt hiányosságokat, és igyekszünk megoldást találni.
  • A közösen hozott döntések elõkészítésében aktívan részt veszünk, majd azokat betartjuk.
  • Gyermekünket idõben indítjuk az iskolába, csak indokolt esetben engedélyezzük a távolmaradását, ezt jelezzük az osztályfõnöknek.
  • Gondoskodunk róla, hogy a szükséges tanszereket igen, de fölösleges és veszélyes tárgyakat ne vigyen magával.
  • Figyelemmel kísérjük a gyermekünk tanulmányi munkáját, az otthoni írásbeli és szóbeli házi feladatait.
  • Figyelünk arra, hogy a gyermek mennyi zsebpénzt visz az iskolába, kirándulásra, egyéb rendezvényre, és azt mire költi.
  • Gyermekünk ruházatára és megjelenésére ügyelünk, akár hétköznapi, akár ünnepi viseletérõl van szó, hogy életkorának megfelelõ és iskolához illõ legyen.
  • A gyermekünkkel szembeni elvárásunk, hogy a társaival, azok szüleivel, a pedagógusokkal és az iskola minden dolgozójával szemben tisztelettudóan beszéljen és viselkedjen.

 

Diákok etikai kódexe

 

  • Az iskola házirendjének minden pontját betartjuk. Elkötelezettek vagyunk iskolánk iránt.
  • Kötelességünknek érezzük, hogy rendszeresen tanuljunk. Képességeinknek megfelelõen igyekszünk a tananyagot megérteni. Tudomásul vesszük, hogy a tanulás saját érdekünket szolgálja.
  • A hatékony munkavégzés érdekében felszerelésünket mindig hiánytalanul elhozzuk, a házi feladatainkat elkészítjük, megtanuljuk. Indokolatlanul nem hiányzunk.
  • Az iskolában a tanítás elõtt illetve a tanítási órákon pontosan jelenünk meg. A tanórákon felkészülten és fegyelmezetten veszünk részt. Az órán nem zavarjuk a társainkat, a tanárainkat, mert nekik is joguk van a tanuláshoz, a munkájuk végzéséhez.
  • Véleményünket a diáktársainkról, a tanárainkról, az iskola többi dolgozójáról olyan módon fogalmazzuk meg, hogy az az illetõ emberi méltóságát és a személyiségi jogait ne sértse.
  • Nem használunk ízléstelen, durva, sértõ kifejezéseket. Tartózkodunk a trágár beszédtõl és a fizikai durvaságtól. Nem megengedhetõ az agresszív viselkedés, a verekedés, egymás megalázása, fenyegetése, gúnyolása, provokálása.
  • Tiszteletben tartjuk mások személyes tulajdonát, megbecsüljük egymás munkáját, erõfeszítéseit. A viselkedésünket, a magatartásunkat a kulturált emberekre jellemzõ jó modor, udvariasság, ízlés és önkontroll jellemezi. Segítjük a kisebbeket, és a kisebbek tisztelettel tartoznak a nagyobbaknak.
  • Legjobb tudásunk szerint teljesítjük a közösségtõl kapott feladatokat, és legjobb tudásunk szerint képviseljük az iskolánkat a különbözõ sport- és tanulmányi versenyeken, a vetélkedõkön és a nyilvános szerepléseken.
  • Lehetõségeinktõl és képességeinktõl függõen társainknak segítséget nyújtunk.
  • Társaink között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazunk, társaink egyéniségét, emberi méltóságát tiszteletben tartjuk.
  • Szüleinket az iskolai eseményekrõl pontosan, rendszeresen és elfogulatlanul tájékoztatjuk.
  • Közremûködünk a saját környezetünk alakításában, rendben tartásában, illetve az iskola helyiségeit, eszközeit rendben tartjuk, rendeltetésszerûen használjuk.
  • A mobiltelefonjainkat, az mp3 lejátszót, egyéb mûszaki cikket a tanórán kikapcsolt állapotban tartjuk.
  • Az iskola munkahely, ezért viseletünk szolid, alkalomhoz illõ, tiszta, kulturált, a megjelenésünkben és a ruházatunkban mértéktartóak vagyunk, kerüljük a hivalkodó, feltûnõ, szélsõséges öltözködést és hajviseletet.
  • Életvitelünkben érvényesítjük a környezettudatos, környezetvédõ gondolkodást, törekedünk az egészségünk megóvására. A szemfesték, a körömlakk, a mûköröm, a festett és melírozott haj, a rúzs, nem az életkorunknak megfelelõ kozmetikumok, ezért ezeket nem használjuk.
  • Nem viselünk testékszereket, mert adott esetben balesetet okozhatnak.
  • Színházban és más kulturális programokon, kirándulásokon alkalomhoz illõ öltözetben jelenünk meg, és úgy viselkedünk, hogy ne hozzunk szégyent sem magunkra, sem a társainkra, sem a kísérõinkre.
  • Az ebédlõben beállunk a sorba, nem lökdösõdünk, betartjuk a kulturált étkezés szabályait.
  • A taneszközeinkre, az iskolába magunkkal hozott értéktárgyainkra (kabát, pulóver, mobil, stb.) vigyázunk; nem hagyjuk õket gazdátlanul kallódni.
  • Szünetekben nem írunk/másolunk házi feladatot, nem rohangálunk a folyosón. Nem szórjuk szerte-szét mindazt, ami fölöslegessé vált számunkra.
  • Sportolunk, egészségesen élünk. Nem használunk kábítószert, alkoholt, cigarettát. Használatuk lelki gyengeségre utal, nem dicsõség.
  • A mosdóban ügyelünk a higiéniai szabályokra.
  • Tudatában vagyunk annak, hogy az iskolán kívüli magatartásunk nemcsak magunkat, hanem az iskolánkat, közösségünket is minõsíti, ezért az iskolán kívül is betartjuk a kulturált viselkedés szabályait.

Vác 2012. május

 

I. Bevezető

 

 

 

Vácott, az l970-es évek közepén nagy fejlődésnek indult a deákvári lakótelep.

Lakások, családi házak sora épült. A környező falvakból egyre több fiatal költözött Deákvárra a kedvezőbb munkalehetőség, a könnyebb boldogulás reményében. A lakásépítéssel küszködő családokból egy heterogén, műveltségi szintjükben is erősen eltérő lakótelepi közösség alakult ki.

1978-ban, Deákvár dinamikusan fejlődő lakótelepén, a Radnóti úton nyitotta meg kapuit iskolánk.

 

Tantestületünkben még ma is dolgoznak, olyan kollégák, akik az "iskolaépítés" fárasztó, ugyanakkor felemelő munkájában részt vehettek.

 

Az iskola alakuláskor a tanulók létszáma 586 fő volt, de a lakótelep ugrásszerű növekedésével az l980-as évek közepére a létszám ezer fölé emelkedett.

A jól felszerelt l6 tantermes iskola hamarosan szűknek bizonyult. A magas tanulólétszám miatt az eredeti tantermeket újabbakkal, a belső terek átalakításával, leválasztásokkal bővítették.

1987-ben iskolánkat négy tanteremmel, egy kondicionáló tornateremmel és tágas 100 személyes ebédlővel bővítették.

A 80-as évek végére a városrész intenzív gyarapodásának üteme lelassult, tanulóink létszáma kissé megfogyatkozott, majd az 1990-es évek közepétől újabb tanulói létszámnövekedés volt tapasztalható. A mai napig élvezzük a szülők bizalmát, partnereink érdeklődését.

 

A mártírköltő nevét l983-ban vette fel intézményünk, amikor iskolánk aulájában felavatták Csikszentmihályi Róbert alkotását, Radnóti Miklós mellszobrát.

Azóta minden évben Radnóti Miklós születésnapján, emlékünnepség keretében rójuk le kegyeletünket névadónk előtt.

A Radnóti-napokon tanulmányi és sportversenyeket rendezünk, megnyitjuk iskolánk kapuit a város és a körzet versenyezni vágyó tanulói előtt.

 

Intézményünk pedagógiai munkáját 50 fő pedagógus végzi A szakos ellátottság jó, a tantestület felkészült, jó szakemberekből áll. Kollegáink több, mint 50 %-a 15 évnél régebb óta dolgozik intézményünknél.

A folyamatos karbantartásoknak, felújításoknak köszönhetően, a 26 éves épület állaga még ma is jónak, elfogadhatónak mondható.

 

Iskolánk belső elrendezése esztétikus, mely jó hatást gyakorol az ide érkező tanulóra, felnőttre egyaránt. Tágas udvarunkat sikerült zöldövezetté alakítani, ahol lehetőség van a napi sportolási és szabadidős tevékenységekre.

Valamennyien otthon érezzük magunkat az iskolában, a mi iskolánkban, a Radnótiban.

 

 

 

 

II. Intézményünk alapító okirata

 

Vác Város Önkormányzat képviselő-testülete – mint fenntartó – a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1978-ban Vác Város által alapított, jelenlegi nevén Radnóti Miklós Általános Iskola számára az 1990. évi LXV. Tv. 8.§ ( 4 ) bekezdésében foglalt feladatának az 1192. évi XXXVIII. tv.  88. §. /3/ bekezdése, valamint az 1993. évi LXXIX . tv. 37. §. szerinti  tartalmi követelményeknek megfelelően a  47/h/2004. /III.11./ sz. határozatával az alábbi

módosított alapító  okiratot  adja ki

 

1. Az intézmény neve: Radnóti Miklós Általános Iskola

 

2. Székhelye:    2600 Vác, Radnóti út 7.

                       

3. Az intézmény  fenntartója, felügyeleti szerve::            Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete /2600 Vác, Március 15. tér 11./

 

4. Az intézmény jogállása:       

 

Önálló jogi személy. Részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság tekinttében teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Gazdálkodását a Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet /Vác, Zrínyi út 5./ látja el.

 

5. Az intézmény illetékességi és működési köre:

 

Az iskola feladat ellátási kötelezettsége elsősorban a fenntartó által meghatározott körzetben, másodsorban Vác város közigazgatási területén lakó vagy tartózkodó tanköteles gyermekek nevelésére és oktatására terjed ki. Ez utóbbi esetben a szabad iskolaválasztás érvényesítése csak az intézmény fennmaradó üres férőhely-kapacitás terhére történhet.

 

6. Az intézmény típusa, szakágazati besorolása

Típusa:                         Általános Iskola /nyolc évfolyamos/

Szakágazati besorolása:           801110 Iskolai oktatás.

OM. Azonosítója:                    037736

Az intézmény /fenntartó által/ maximált:            tanulólétszáma:   672 fő

                                                                                  csoportszáma:      24 csoport

 

7. Az intézmény tevékenységei /szakfeladatai/:

 

Az intézmény a Képviselő-testület által jóváhagyott pedagógiai program szerint működik. Az alapító által meghatározott feladatkörét annak volumenét saját döntésével nem változtathatja meg.

 

a./  Állami feladatként ellátott alaptevékenységei:

- Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai nevelés-oktatás

/TEÁOR sz.: 8010/

            - Napközi otthonos ellátás /1-4. évfolyam/                   /TEÁOR sz.: 80510/

            - Tanulószobai ellátás. / 5-8. évfolyam /                       /TEÁOR sz.: 8010/

 

 

            - Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás  a személyi feltételek megléte esetén

            /TRÁOR sz.: 8010/

 

b./ Ellátandó egyéb tevékenységek:

            - Munkahelyi étkeztetés                                              /TEÁOR sz. 5551/

            - Az intézmény épületének helyiségeit – egy naptári évnél nem hosszabb időtartamra   és az alapfeladat sérelme nélkül – jogosult bérbe adni.     /TEÁOR sz.: 7020/

            - Rendelkezésre álló eszközeivel – szabad kapacitása mértékéig – anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységként végzi az alábbiakat:

            - rendezvényszervezés                                     /TEÁOR sz.: 7487/

            - vendégétkeztetés                                                      /TEÁOR sz. 5551/

 

Az ezekből származó bevételt az intézmény alapfeladatának ellátásához, vagy az e tevékenységben résztvevők díjazására kell felhasználni.

 

8. Az intézmény feladatellátáshoz rendelkezésre bocsátott önkormányzat vagyon:

 

-         A Vác, Radnóti út 7. sz. alatti 1533/10. hrsz. Ingatlanon található iskolaépületek, tornatermek, főzőkonyha, ebédlő, a hozzátartozó udvarral, sportpályával/

-         Az intézményi leltár szerinti tárgyi eszközök /gépek, berendezések, felszerelések/Az intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyont köteles megóvni, s alapfeladata jó színvonalú ellátása érdekében működtetni. Feleslegessé vált, illetve elhasználódott eszközein kívül nem jogosult vagyontárgyai elidegenítésére, biztosítékként történő felhasználására.

 

9. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje:

 

            Az intézmény vezetője magasabb beosztású közalkalmazott, aki pályázat útján Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete nevez ki. A vele kapcsolatos munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

 

10. Az intézmény képviseletére jogosultak

 

            Az intézmény vezetője, valamint az általa megbízott intézményi dolgozó/k/

 

 

 

Vác, 2004. március 29.

 

 

  1. Bóth János                         dr,Kovács Tibor

                                     polgármester                               jegyző

  1.                                                   sk.

 

 

 

 

 

 

III. Alapelveink

 

–        A nevelés és az oktatás egységes, egymástól el nem különíthető tevékenység.

–        A pedagógus a tanulók nevelésének folyamatában meghatározó tényező, aki a közösen megalkotott és elfogadott dokumentumainkat egységesen értelmezi, és egységes nevelői eljárásokat alkalmaz.

–        Középpontban a gyermek, a gyermek személyiségének fejlesztése, fejlődése áll, az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembe vételével.

–        Az iskola egész élete, tanórai és tanórán kívüli munkája a tanulók tevékenységére, tevékenykedtetésére épül.

–        Az iskolai élet demokratikus, mindenkinek vannak jogai és kötelességei.

–        Meghatározó a szülői házzal való jó kapcsolat, együttműködés.

–        Az intézmény nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítése folyik.

–        Az intézmény közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetést nem alkalmaz.

IV. Nevelési értékeink

A nevelőtestület által fontosnak tartott, a gyermekek felé közvetítendő értékek:

 

–        Az erkölcs, mint az emberi társadalom legfőbb erénye.

–        Humanista értékrend, a jóra, az emberségességre való készség, egymás segítése, megbecsülése, az önzés leküzdése, tevékeny közösségi munka.

–        A demokratikus embereszmény, a demokratikus magatartás, mint értékrend.

 

–        Harmonikus személyiség. Testi, lelki tényezők összhangja, reális önismeret, türelem, megértés.

 

–        Az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolat. Az élet tisztelete, az egészség értékelése, természetszeretet, környezettudatos gondolkodásmód.

 

–        A kitartó tanulás, mint munka a tudás megszerzésének folyamata.

–        Igény a folyamatos és sokoldalú önművelésre, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség.

 

–        Nemzeti kultúránk értékei, nyitottság az egyetemes emberi kultúra iránt, a másság elfogadása, tiszteletben tartása.

–        Hazaszeretet, nemzettudat, közösségi magatartás /szolidaritás, együttműködés /           

–        Az anyanyelv szeretete, más népek nyelvének megismerése, tisztelete.

–        Kommunikációs kultúra, mint a tudás és a műveltség alapja. Kulturális igényesség, kapcsolatteremtés, a vitakészség.

–        Igényes, tartalmas szórakozás, kikapcsolódás iránti igény.

–        Értelmes, reális célok, melyek ösztönzik, sarkallják az embert egész élete folyamán.

 

 

V. Nevelési célok, feladatok, a célok elérését szolgáló eljárások, eszközök

 

 

Célunk, a tanulók harmonikus személyiségfejlődésének segítése, hogy képesek legyenek az egyetemes emberi értékek – mint a szeretet, türelem, megértés, a segítségre szorulók támogatása – felismerésére és ezen értékek érvényesítésére.

 

Célunk, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasabb iskolafokon való helytállásra, hogy tanulmányaik befejezése után képesek legyenek eligazodni a társadalom állandó változásaiban, s képesek legyenek alkalmazkodni a társadalom változó viszonyaihoz, megtalálják boldogságukat, boldogulásukat.

 

Célunk, hogy a gyermekekkel és a szülőkkel együttműködve toleráns, kulturáltan viselkedő, kreatív, önmagával és környezetével szemben is felelős, egészséges személyiségű tanulókat neveljünk.

 

Olyan demokratikus szellemű iskolát szeretnénk, amelyben a tanulás erőfeszítést kívánó, de örömet is jelentő alkotó tevékenység, ahol felkeltjük a tudás iránti vágyat, ahol a gyermek felfedezheti az alkotás örömét, és hozzásegítjük ahhoz, hogy megtalálja azt, amit felnőttként is csinálni szeretne. Hisszük, hogy iskolánkban a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát tanuló, tanár egyaránt.

 

Arra törekszünk, hogy fenntartsuk színvonalas nevelési, oktatási tevékenységünk személyi feltételeit, minden eszközzel segítsük a pályakezdő és pályájuk végéhez közeledő pedagógustársainkat.

 

Lehetőségeinkhez mérten szinten tartjuk színvonalas munkánk tárgyi feltételeit, hogy nyugodt kiegyensúlyozott környezetben tudjuk tanítványainkat nevelni, oktatni.

 

Önmagunkra nézve különösen betartandó követelménynek tekintjük, a szakmai igényességet, a munkafegyelmet, az etikus magatartást, az egymás közötti, a tanulókhoz, a szülőkhöz fűződő kapcsolatainkban a türelmet, a megértést, a segítőkészséget, a tiszteletet.

 

 

A személyiségfejlesztés feladatai

 

1. Az értelmi nevelés

 

Célunk, hogy tanulóinkban felkeltsük a tudás iránti vágyat, tudatosuljon bennük, hogy a tudás érték, amit erőfeszítést kívánó, ugyanakkor örömet is jelentő tevékenység útján szerezhetnek meg. Érezzék, a tanulás legfőbb kötelességük, amihez erőkifejtésre, fegyelemre, akaratra van szükségük.

Célunk, hogy tanulóinkat felkészítsük a pályaválasztásra, a továbbtanulásra. Megtanítsuk őket  az önálló ismeretszerzés módjára, azok gyakorlati alkalmazására.

 

 

A tanulási motívumok fejlesztése

–        a tanulók képességének, érdeklődési körének megismerése

–        a játékos módszerekkel a motiváció kialakítása használata

–        a kreativitás fejlesztése

–        a jó teljesítmény iránti vágy felkeltése

–        a tanulási kötelességtudat kialakítása, a belső igényszint kialakítása

 

A képességfejlesztés feladatai

 

A tanulási kommunikáció fejlesztése, kialakítása

–        a vizuális jelrendszerek elsajátíttatása, gyakoroltatása

–        megfelelő nyelvi szint kialakítása

–        beszéd és beszédértés képességének, az írásképességnek

–        / íráskészség + fogalmazási készség /, olvasási képesség /olvasás, szövegértés, szövegfeldolgozás / kialakítása

–        a kommunikációs képesség kialakításának segítése

–        idegen nyelvi, elsősorban a beszédértési és beszélgetési képesség fejlesztése

–        az informatikai képesség kialakításának elősegítése

–        A gondolkodási képességek kialakítása

–        viszonyítások, osztályozások, lényegkiemelések, általánosítások

–        ismeretek rendezése, összefüggések kiemelése, törvényszerűségek levonása, melyek problémamegoldó tevékenységgel alakíthatók

–        az elvont gondolkodás fejlesztése

A tanulás tanítása – önálló tanulásra nevelés

–        tanulási képességek kialakítása, begyakoroltatása

–        az ismeretek rögzítése, rendszeres ismételtetése

–        a különféle tanulási módok váltogatása a hatékonyság fokozása érdekében

–        a gyermeki öntevékenység optimális feltételeinek megteremtése.

–        speciális feladat megoldási módszerek gyakoroltatása

–        az elvont gondolkodás fejlesztése

 

 

2. A szociális képességek fejlesztése

 

Célunk, hogy tanulóinkat olyan életvitelre neveljük, melyben megtalálják és fejleszteni tudják önmagukat, ugyanakkor a közösségben a segítő együttműködést tudják és akarják gyakorolni.

Ennek érdekében alaposan meg kell ismerni tanulóinkat, kapcsolataikat, a közösségen elfoglalt helyüket, együttműködő készségüket.

 

Ez az ön és közösségfejlesztő folyamat csak olyan légkörben alakulhat ki, ahol a személyes kapcsolatok bizalomra épülnek, az összetartó erő pedig a szereteten, a kötődésen, egymás elfogadásán alapul.

 

 

Feladatok:

 

–        a szabályok betartásának megkövetelése, a szabálytudat kialakítása

–        kellő szociális mintaadással a helyes egyéni értékrend kialakulásának elősegítése

–        az együttműködési készség, a tisztességes versengés kialakítása

–        örömet jelentő együttes tevékenykedtetés, a segítőkészség fejlesztése

–        a közös érdekek fontosságának felismertetése

–        gyakori érzelmi kontaktus, helyzetek teremtése, mely lehetőséget ad pozitív érzelmi megnyilvánulásokra

 

3. Az egészséges, kulturált életmódra nevelés, az önfejlesztés

 

Az önvédő képességek fejlesztése

–        az egészséges életmóddal kapcsolatos szokások kialakításának segítése /testi, lelki egészség fenntartása /

–        a balestek megelőzése, elhárítása

–        az egészséges bizalmatlanság kialakítása, hogy semmilyen téren ne válhassunk embertársaink áldozatává

Az önellátó képességek fejlesztése, önállósulásra nevelés

–        a biológiai szükségletek igényének kialakítása 

–        önkiszolgálási képesség

–        a napi mozgásszükséglet helyes kialakítása

–        esztétikai élmények nyújtása / befogadói és önkifejezői képesség előkészítése /

A speciális képességek fejlesztése

–        az alkotóképesség fejlesztése tevékenységgel, cselekedtetéssel

–        tehetséggondozás

Önszabályzó és önfejlesztő képesség kialakulásának elősegítése

–        feladattudat, kötelességérzet kialakítása folyamatos tevékenység végzésével

–        a tanulók értékeinek, fogyatékosságainak tudatosítása a pedagógus elvárásai, követelése, értékelése útján

–        erkölcsi normák tudatosítása

 

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

 

Közösségi életre nevelés célja:

 

–        Ismerjék a társadalmi együttélés szabályait, a merev illemszabályok helyett, derűs, kiegyensúlyozott viselkedést tanúsítsanak!

–        Legyenek szolidárisak, tiszteljék a másságot!

–        Tudatosuljon bennük, hogy minden társadalom létérdeke a rend, a fegyelem fenntartása!

–        Kapcsolataikat vezérelje a humánum a figyelmesség a jóindulat!

–        Váljanak érzékennyé környezetük iránt. A kis közösségek kialakítása és formálása adja majd a nagy közösségek formálásának, tiszteletben tartásának igényét!

Feladataink:

Közösségfejlesztés a tanórán

–        demokratikus légkör, tanrend kialakítása, melyben a tanulók biztonságban érzik magukat, a szabályok kiszámíthatók és egyértelműek

–        közös célok, értékrendek kialakítása, s azok elfogadtatása

–        közös feladatok tervezése, azok számonkérése

–        segítőkész magatartás kialakítása /beteg, fogyatékos, sérült embertársaink elfogadása,

–        kölcsönös segítségnyújtás a tanulmányi munkában

–        a tanulók kezdeményezésének, közösségi cselekvéseknek pozitív elismerése

–        ismeretek elsajátíttatása, melyek megalapozzák a nemzeti öntudatot, elmélyítik a hazaszeretetet

–        személyes felelősség, környezetkímélő szemlélet, magatartás kialakítása, tapasztalatok szerzése a környezeti konfliktusok kezelésére

–        a szociális kommunikáció fejlesztése

–        a fegyelem közösségben játszott szerepének tudatosítása

–        az iskola hagyományainak ápolása

 

Közösségfejlesztés a tanórán kívüli foglalkozásokon, szabadidős tevékenységek

–        feladatrendszer kialakítása már az iskolába lépés kezdetén, a felelősi feladatok továbbfejlesztése

–        egymás segítése, ellenőrzése

–        tanulópárok kialakítása, a gyengébb társak segítése a tanulmányi munkában

–        bőséges lehetőség nyújtása a közös játék és munka örömének átélésére, mely erősíti az együvé tartozást

–        a napközi otthonban irányított játék, céltudatosan kiválasztott játékeszközök használata

–        játszóházak, bütyköldék szervezése

–        sportversenyek szervezése

–        közös séták, kirándulások

–        délutáni tevékenységek közös környezetünk szebbé tételében

–        kulturális programok /mozi és színházlátogatások, hangversenyen való részvétel/

–        aktivitásra, kezdeményezőkészségre való ösztönzés

–        a közösséghez fűződő érzelmi szálak erősítése

–        szakköri munka

–        jól kialakított hagyományaink ápolása

–        iskolai ünnepélyeink /állami ünnepeink, osztály szintű megemlékezések, karácsonyi ünnepség, osztályrendezvényeink, farsang anyák napja, gyermeknap, Radnóti emlékünnepség, Radnóti-napi tanulmányi versenyek/

–        a mindennapos testedzés megvalósítása, sportolási lehetőségek biztosítása a délutáni sportköri és DSE foglalkozásokon

–        a környezeti és az egészséges életmódra nevelés vetélkedők, kirándulások, nyári táborozások, erdei iskolák szervezésével

A szabadidő tervszerű irányításával megtanítjuk tanítványainkat arra, hogy önállóan is képesek legyenek szabadidejüket ésszerűen megszervezni, értékesen felhasználni.

 

A közösségfejlesztést, a szabadidős tevékenységet segítő diákönkormányzati munka feladatai

 

–        közös érdekeken alapuló célok megjelölése

–        hagyományon alapuló közösségi munkálatok, újabb hagyományok teremtése

–        a közösség iránti felelősségérzet fejlesztése

–        a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése

–        demokratikus viselkedési norma kialakítása, fejlesztése

–        átgondolt, kulturált véleménynyilvánításra nevelés

 

 

Erkölcsi nevelés

 

Céljaink:

–        Tanulóink tiszteljék az egyetemes emberi értékeket, azonosuljanak azokkal!

–        A különféle erkölcsi helyzetekben jól tudjanak dönteni, gyakorolják a humánumot, egymás segítését elfogadását!

–        Tiszteljék az emberi méltóságot!

–        Tudják felismerni a jó és a rossz, az igaz és hamis, az értékes és az értéktelen közti különbségeket!

 

Feladataink:

–        olyan erkölcsi helyzetek teremtése, mely alkalmat ad az alapvető emberi értékek gyakorlására

–        a döntési és ítélőképesség fejlesztése

–        jellembeli és akaratbeli tulajdonságok fejlesztése

–        az önfegyelem fejlesztése, önismeretre nevelés, felelősségteljes magatartás kialakítása

 

Munkára nevelés

 

Céljaink:

–        Tanulóink legyenek tudatában annak, hogy az ő munkájuk a tanulás, amit a legjobb képességeik szerint kell végezniük!

–        Érezzék, a tanulás a legfőbb kötelességük, végezzék munkájukat pontosan, derűsen!

–        Tudják azt, hogy a munkavégzéshez erőkifejtésre, fegyelemre, akaratra van szükség, legyenek birtokában az erre irányuló tulajdonságoknak!

–        Törekedjenek arra, hogy legjobb tudásuk szerint, önállóan végezzék feladatukat!

 

 

Feladataink:

–        a tanuláshoz, a munkához való helyes viszony kialakítása

–        a munkavégzésben rejlő örömök, a jó munka eredményének bemutatása

–        a szellemi és fizikai munka közötti különbségek és azonosságok bemutatása, értékeik

 

Hazaszeretetre nevelés

 

Céljaink:

–        Tanulóink becsüljék a múltat, tiszteljék nemzeti céljainkat, törekedjenek demokratikus módszerekkel azok elérésére!

–        Legyenek tisztában azzal, hogy kultúránk az európai kultúra szerves része!

–        Tartsák tiszteletben ereklyéinket, jelképeinket, közösségi szokásainkat!

–        A közösségi életre nevelés elsősorban a saját közösség, saját környezet alakításával, megismerésével kezdődjön!

–        A kis közösségek kialakítása és formálása adja majd a nagy közösségek formálásának, tiszteletben tartásának igényét!

–        Értsék és fogadják el a Himnusz és a Szózat üzenetét, tiszteljék jeles őseink példáját!

–        Ismerjék meg a művészetet, a művészeti értékeket, köztük a népművészetet, mint nemzetünk értékes örökségét, ápolják a hagyományokat!

–        Becsüljék meg a velünk élő és szomszédos népeket és azok kultúráját!

 

Feladataink:

–        a hazai táj, a szülőföld szeretete, védelme

–        az ünnepélyeken való helyes viselkedés kialakítása

–        a néphagyományok ápolása

–        országunk területén élő nemzetiségiek sajátosságainak, értékeinek hangsúlyozása, a közös múlt összetartó erejének tudatosítása.

 

 

 

 

Környezeti nevelés

 

 

            Városunkban, Vácon a környezetvédelem mindig is az egyik legégetőbb kérdésekhez tartozott, hiszen az ország tizenkét legszennyezettebb városa közé tartoztunk. Környezetünk védelmének fontossága tehát a közgondolkodás középpontjában állt.

Napjainkra pozitív irányú változás tapasztalható, mely bizonyítja, a környezetvédelemért érdemes és kell tenni, ha jövőnket biztosítani akarjuk.

 

            Iskolánk a város deákvári lakótelepén, szép esztétikus környezetben található. 25 év alatt sikerült iskolánk zöldövezetes környezetét kialakítani, tovább szépíteni, megőrizni.

Erre fogadókész az iskola nevelőközössége, a testület közel egyharmada intenzíven foglalkozik környezeti kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül.

Munkánkban jó partnerre találunk a szülőkben és a társadalmi szervekben. Tanulóink igénylik a szépet és tenni is képesek érte.

 

Céljaink

 

A környezeti nevelés elősegíti a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását, annak érdekében, hogy a felnövő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő környezet fennmaradását és az emberi társadalmak fenntarthatóságát.

 

–        Célunk, hogy tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Legyenek igényesek önmagukra, saját környezetük tisztaságára!

–        Törekedjenek a természetes és épített környezettel való tudatos, és harmonikus együttélésre, a környezetbarát életre! Legyenek érzékenyek környezetük állapota iránt!

–        Életmódjukban váljék meghatározóvá a természet tisztelete, törekedjenek a környezeti károk megismerésére, és azok lehetőség szerinti megelőzésére!

–        Alakuljon ki kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódjuk, önálló ismeretszerzési készségük!

–        Tudják értékelni „elemi szinten” a környezet minőségi változásait!

–        Lássák be azt, hogy az ember feláldozza lakhelyét, bolygóját azért, hogy szükségleteit -gyakran pazarló módon- kielégítse!

–        Vállaljanak kötelezettséget, érezzenek felelősséget egyéni és közös tetteikért!

–        Értsék meg –életkoruk szintjén-, hogy Földünket veszélyeztető problémákat nem lehet egymástól különválasztani, ezek szoros kölcsönhatásban vannak egymással. Globálisan kell gondolkodni! A probléma nem ismer határokat, nemzetközi összefogásra van szükség!

 

Feladataink

 

A célok elérése érdekében olyan feladatokat tűzünk ki tanulóink elé, melyek számukra teljesíthetők, mert így tudjuk őket motiválni, így látják munkájuk eredményét.

A feladatok megvalósítására sok lehetőségünk van a tanítási órákon, a tanítási órákon kívül, a gyermekek szabadidejében. Mindig fontos a tapasztalás, az élményszerűség, a közösségben végzett cselekvő munkáltatás.

A környezeti nevelés, minden tantárgyban meg kell, hogy jelenjen, a helyi tantervben és tanmenetekben konkrét feladatok megjelölésével

Erősítenünk kell a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák a témához tartozó ismereteket.

Eredményt csak akkor fogunk elérni, ha a nevelőink, az iskola felnőtt dolgozói és a szülők személyes jó példával járnak elöl. Különösen nagy a felelősség az osztályfőnöknek, aki ezt a tevékenységet összefogja, irányítja.

 

 

A talaj védelmével kapcsolatos feladatok

–        a talaj képződésének lassú és pusztulásának gyors folyamatát bemutató ismereterjesztő könyvek tanulmányozása, természetrajzfilmek bemutatása

–        ismerkedés a komposztálással / a családok bevonása /

–        kirándulás alkalmával a talajpusztulás és a talajképződés megfigyelése

–        iskolai elemgyűjtő versenyben való folyamatos részvétel

 

A vizek védelmével kapcsolatos feladatok

–        a víz felhasználásának módjai bemutatással, ismeretközléssel

–        a váci vízmű / DMRV RT / meglátogatása

–        egyszerű vízvizsgálatok, kísérletezések

–        takarékos vízhasználatra nevelés

–        a víz világnapján vetélkedők szervezése, tablók készítése

–        kirándulások alkalmával forrástisztítás

–        a vízszennyezés következményeinek bizonyítása természettudományos filmek megtekintésével, a televízió híradásainak figyelemmel kísérésével

–        városunk folyójának, a Dunának megismerése

 

A levegő védelme, a friss levegőn való tartózkodás igényének kialakítása

–        megfigyelés a levegő szennyezettségének bizonyítására

–        a túrázások, kirándulások szervezése

–        kerékpártúrák szervezése

–        a Duna-parti kerékpárút igénybevétele

–        a levegőt károsító anyagok, tevékenységek megismertetése, azok elutasítása

–        környezetbarát anyagok, eszközök előtérbe helyezése, használata

–         

Az erdő védelmével kapcsolatos feladatok

–        az erdő élővilágnak megismertetése, megszerettetése

–        kirándulások szervezése osztálykeretben, az iskolai DSE keretében szervezett turisztika

–        az erdő hasznának tudatosítása

–        természetjárás tíz parancsolatának megismertetése a tanulókkal

–        a madarak és fák napjának megünneplése

–        fásítási program az iskolában

–        ismerkedés a Vörös-könyvek sorozattal

–        erdei iskola szervezése

 

Az erdei iskola célja, jelentősége

–        a tanulók egy hetet töltenek a szabad természetben, ahol a világ egységes égésszé áll össze, megfigyelhető a környezet harmóniája

–        a helyszín a természeti és az ember által létesített környezethez igazodik, ahol a tanulók felfedezhetik, megtapasztalhatják a természet, a közösség és egyén kapcsolatát

–        rácsodálkozhatnak a természet nagyszerűségére, bonyolultságára, egészséges életvezetési képességek fejlődnek

–        aktív együttműködő cselekvésre épít, amelyben a közösségi szemlélet erősödik

 

 

 

 

Az állatok védelmével kapcsolatos feladatok

–        az állatok megszerettetése, segítése

–        állatmesék, állatregények feldolgozása, a tanulságok levonása

–        téli madárvédelem, madáretetés az iskolában

–        a ház körül tartott állatok gondozásának, az állattartás felelősségének kialakítása

–        környezeti séták szervezése a közelben található állatfarmokra

–        a Fővárosi Állat-és Növénykert megtekintése / minden tanuló jusson el legalább egyszer általános iskolai tanulmányai során /

–        a Mezőgazdasági Múzeum megtekintése

–        a budakeszi vadaspark meglátogatása

 

A közvetlen környezetünk védelmével kapcsolatos feladatok, tanórán kívüli programok

–        esztétikus külsővel várjuk tanulóinkat tanévkezdéskor

–        a tantermek dekorálása, tantermi élősarkok létrehozása

–        a diákönkormányzat irányításával, növényekkel és virágokkal díszített belső terek kialakítása és azokat folyamatosan gondozása

–        tisztasági őrjáratot szervezése, osztályok között verseny hirdetése, jutalmazás évente két alkalommal

–        az osztály-környezetfelelősök irányító szerepének erősítése

–        lehetőség szerint természetvédelmi pályázatokba való bekapcsolódás, természetvédelmi játékokban való részvétel

–        a levelező versenyek adta lehetőségek kihasználása

–        célzatos tanulmányi kirándulások, nyári táborok, erdei iskolák szervezése

–        délutáni programok keretében évszak és ünnepköszöntő foglalkozások, bütyköldék tartása, melyeken mód van a népi hagyományok felidézésére, a népi megfigyelések megbeszélésére, ahol el tudjuk mondani azt, hogy a falusi ember életmódja mennyire természetfüggő, természethez igadozó, mely a szemléletformálásnál példa lehet

–        évente több alkalommal papírgyűjtés, mint újrahasznosítható anyag gyűjtése

–        a szelektív hulladékgyűjtés beindítása

–        látogatás a Ligetbe, a tanösvény megtekintése

–        bekapcsolódás a ligeti nagytakarításba

–        ismerkedés a Göncöl-társaság munkájával, esetleges segítségkérés

–        takarékos anyagfelhasználásra nevelés, a fogyasztási szokások felmérése, elemzése, a feladatok megjelölése

 

–        A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok:

–        A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.

–        Az oktatás szinterei a tanítási órák és a tanórán kívüli tevékenységek.

–        Az értékek formálásában lényeges a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme.

–        Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra.

–        Fontos a minőség, a biztonság a gazdaságosság és takarékosság hangsúlyozása.

 

 

Vác természeti értékeinek megismerése

–        a városban, illetve környékén található 16 természeti érték közül legalább néhánynak felkeresése         - a Duna árterületeinek, szigeteinek megtekintése

- rétek, patakok, ligetek, kertek felkeresése

- a környezetünkben élő védett állatok megismerése

- kirándulás a Naszály-hegyre

–        a természetvédelmi területek megismerése, kirándulások szervezése

Naszály hegy /Katalinpuszta, Ősagárd közötti terület /, Buki-sziget, Kompkötő-sziget, a váci Liget, a vácrátóti botanikuskert /

 

 

A Föld védelmével kapcsolatos feladatok

–        Nem a Föld tartozik az emberhez, hanem az ember a Földhöz! c. mottó értelmezése

–        A Föld nem a miénk, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön! c. mottó értemezése

–        A shakespeare-i idézet értelmezése

 

–        „A természet varázsát ontja bőven,

–          A fűben, a virágban és a kőben,

–          Ó nincs a földön oly silány anyag,

–          Mely így vagy úgy ne szolgálná javad,

–          De nincs oly jó melyben ne volna vész,

–          Ha balga módra vele visszaélsz”.                    Shakespeare

 

–        ismeretterjesztő filmek megtekintése, a látottak megbeszélése

–        a város által szervezett Föld-napi rendezvényekbe való bekapcsolódás

–        iskolai programok szervezése a Föld napján

 

 

 

Egészségnevelés

 

 

Céljaink:

 

–        Ismerjék el és fogadják el tanulóink, hogy az egészség érték, amit óvni, ápolni kell, éljenek egészséges napirend, életrend szerint, lássák be a harmonikus élet nagy érték!

–        Alakuljanak ki bennük az egészségmegőrzés és megelőzés szokásai!

–        Legyenek képesek tanulóink saját egészségi állapotukat nyomon követni, érzékelni a külső belső környezeti tényezők változásaiból adódó hatásokat!

–        Legyenek képesek az egészséget veszélyeztető hatások csökkentésére!

–        Éljenek egészségesen, derűsen!

–        Váljon életmódjuk részévé a rendszeres testmozgás, tegyék magukévá a testnevelésben, a sportban, a mozgásban rejlő egészségmegőrző értékeket!

–        Életmódjuk legyen tevékeny, elegendő pihenéssel kiegyensúlyozott!

–        Alakuljon ki szabadidejük hasznos kultúrált eltöltésének igénye!

–        Ismerjék a helyes táplálkozás fontosságát!

–        Legyenek tisztában az alapvető testápolási szokásokkal, igényeljék a rendet és a tisztaságot!

–        Ismerjék az egészségkárosító szokások veszélyességét, azok következményeit!

–        Tanuljanak meg felszabadultan játszani, ismerjék el mások sikereit, tudják elviselni a vereséget!

–        Legyenek képesek felnőtt életükben helyes döntéseket hozni, a konfliktusokat kezelni!

 

1. A testi nevelés feladatai

 

A gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges tárgyi környezet biztosítása a tanteremben

–        tiszta kellemes légkörű tantermek kialakítása, a meglévő értékek szinten tartása

–        az élő környezet igényének kialakítása tanulói tevékenykedtetéssel

–        megfelelő fény, - és hőviszonyok biztosítása

–        az életkornak megfelelő méretű padok, berendezési tárgyak biztosítása

 

az ebédlőben

–        a kulturált étkezés feltételeinek, körülményeinek biztosítása, javítása

–        megfelelő méretű ebédlői bútorzat biztosítása, az elhasználódottak cseréje

–        a takarítószemélyzet állandó jelenléte, szükség szerinti segítségnyújtása

 

a mellékhelyiségekben, a tornaöltözőkben

–        állapotuk folyamatos állagmegőrzése, felújítása

–        valamennyi mellékhelyiség papírtörlővel és folyékony szappannal

–        való ellátása

–        az intim környezet biztosítása / zárhatóság /

 

az udvaron

–        az udvar tisztántartása, szükség szerinti portalanítása

–        ívókút létesítése

–        a pihenőterületen új játékok elhelyezése

–        a faház kiiktatása a tanulási folyamatból

–        a falfirkák folyamatos eltávolítása

–        udvari növényzet megóvása, gondozása

–        faültetési program a tanulók bevonásával

 

Az egészséges életmód kialakításának feladatai

–        a már meglévő szokásrendszerek megtartása, továbbfejlesztése

–        a személyi tisztaság, mint az egészség fő feltételének szokássá, igénnyé alakítása

–        rendszeres kéz, és körömápolás, megfelelő hajápolás

–        rendszeres fogápolás

–        helyes zsebkendőhasználat

–        WC használat – az l. osztályos gyermekek fokozott segítése figyelem felhívással

–        a serdülő korral járó egészségügyi problémák kezelése

–        az érzékszervek tisztántartása, védelme, a szemüveg használatára való odafigyelés

–        a helyes – az időjárásnak megfelelő – öltözködés szokássá alakítása

–        a házirendben foglaltak betartása

 

Az egészséges táplálkozás fontosságának szerepe egészségünk megőrzésében

 

–        helyes étkezési szokások kialakítása, az egészséges alapanyagokból készült ételek, italok megkedveltetése

–         rendszeres étkezés, reggelizés fontossága

–        az étkezés nyugodt körülményeinek biztosítása

–        helyes büféhasználat, az árukínálat felülvizsgálata, az egészséget károsító áruk

–        kitiltása

–        a rosszevő gyermekek figyelemmel kísérése

–        önmegtartóztatás a táplálkozásban

 

Testnevelés, a test edzése a tanórán és a tanórán kívül

 

–        Feladatunk, az egészséges testi fejlődés biztosítása, a szervezet mozgásigényének kielégítése

–        sikerélmény biztosítása a mozgás megszerettetésében

–        a mozgás motivációjának erősítése, versenyek szervezése

–        az egyéni képességek figyelembe vétele, a tanórán nyújtott teljesítmények helyes értékelése

–        az iskola sportos hagyományainak megőrzése, továbbvitele

–        versenyekre való felkészítés, sportági felkészítés

–        sportkörök szerepe a mindennapos testmozgásban

–        DSE keretében folyó egészségnevelési munka kiszélesítése

–        Sportköri foglalkozások: kosárlabda, labdarúgás, röplabda, természretjárás, kicsinyek tornája

 

A mindennapos testedzés feladatai

 

A mindennapos testmozgás az alsó tagozaton a helyi tantervben meghatározott heti 3 tanórai, sportosztály esetén további 3 délutáni sportköri óra formájában, illetve tanórán kívüli foglalkozások szervezésével valósul meg.

Heti 2 alkalommal, minden olyan napon, amikor a tanulóknak nincs testnevelés órájuk 30 perces játékos egészségfejlesztő szervezett, irányított foglalkozást tartunk a napközi otthon szervezésében.

A tevékenység megvalósulhat váltó-és sorversenyek, labdajátékok formájában,

az udvaron található játék és sportfelszerelés felhasználásával, vagy szabadon választott kézi sporteszközök / ugrókötél, labda, foci, karika / használatával.

A fentieken túl meg kell ragadnunk minden olyan lehetőséget, mely a tanulók rendszeres testmozgását szolgálja.

Jó lehetőség erre az ének óra, amelyen az énekléshez kapcsolódva különféle mozgásokat végezhetünk, fejlesztve ezzel a jó légzés és a jó fizikai állóképesség kialakítását.

A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés egyben a közösségformálást is szolgálja.

Heti rendszerességgel sportköri foglalkozásokon való részvételre is lehetőséget biztosítunk.

Amennyiben a szülők igénylik, illetve az iskola lehetőségei megengedik az úszásoktatás további kiterjesztését tervezzük az alsó tagozaton.

A betegségek – különös tekintettel a fertőző betegségek – megelőzésével kapcsolatos feladataink

 

–        kiemelt feladatunk azoknak a rendellenes jelenségeknek időben történő észrevétele, melyek valamely érzékszervi tartási, vagy egyéb rendellenességhez kapcsolódnak

–        a helyes testtartási formák elsajátíttatása, helyes ültetési rendre való odafigyelés

–        a beteg, vagy sérült gyermek időben való ellátása, megfelelő szakemberhez való irányítása

–        a tartósan beteg, sérült gyermek segítése a közösségben

–        / segítése abban, hogy elfogadja önmagát, illetve társai is elfogadják őt/

–        a gyógyulásba vetett hitre nevelés

–        a prevenció jelentőségének tudatosítása

–        a szűrővizsgálatokra való kíséret biztosítása

 

Balesetmegelőzési feladatok, az iskolai, a közlekedési és a háztartási balesetek megelőzése

 

–        a balesetmentes tárgyi környezet biztosítása, a balesetveszélyes tárgyak eltávolítása, a hiányok pótlása, a rongálások megjavítása

–        a balesetveszélyes eszközök helyes használatának megtanítása

–        baleseti oktatás / megfelelő rendszerességgel, kellő időben /

–        balesetmegelőző magatartás bemutatása, rendszeres gyakoroltatása

–        a balesetveszélyes helyek, helyzetek bemutatása

–        a gyalogos és kerékpáros közlekedés alapismereteinek elsajátíttatása, gyakoroltatása

 

 

2. Lelki egészségre nevelés feladatai

 

Az önismeret, az önbizalom, az önkontroll fejlesztése az életkori sajátosságoknak megfelelően

 

–        a tanulók önmagukhoz, társaikhoz, nevelőikhez, a nagy iskolai közösséghez, az emberekhez való viszonyulásának elemzése értékelése, helyes irányba való terelése

–        a külső, belső tulajdonságok tudatosítása, a saját viselkedés megfigyeltetése és elemzése

–        az egyéni képességek megismertetése, felismerése / hogy majdan a célok és lehetőségek összhangja meglegyen /

 

Az akaraterő fejlesztése

 

–        folyamatos motiválás

–        napi feladatok, egyéni megbizatások megjelölése

–        kötelesség és felelősségtudat fejlesztése

 

Az érzelmi biztonság megteremtése

 

–        jó együttműködés a szülői házzal

–        együttérző, elfogadó társas kapcsolatok kialakítása

–        következetes nevelői, egységes nevelőtestületi magatartás a tanórán és a tanórán kívül, gyermekszerető, szeretetteljes iskolai légkör kialakítása

 

Az egészséges életvezetést elősegítő magatartásformák kialakítása

 

–        a rendszeresség kialakítása a tanulók napi tevékenységében

–        a munka és a szabadidő eltöltésének helyes módozatai

–        az egészségkárosító magatartási formák elkerülése a következmények bemutatásával

–        a televízió-nézés, a számítógépes játékok, a valkman gyakori használatának káros következményeit bizonyító élő példák bemutatása

–        az alkohol, a dohányzás, a drogfüggőség személyiséget torzító hatásának bizonyítása

–        a drogfogyasztás és a bűnözés közötti kapcsolat észre vétetése

 

Drogprevenció

 

A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés /primer prevenció/ a betegség első megjelenésének megakadályozása, az egészség megőrzése, a betegség korai felismerése és elkerülése, ami a veszélyeztetett emberekre irányul.  Az iskolának ebben a munkában jelentős szerepe van. Az iskola a család mellet a szocializációnak az a színtere, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.

 

A szenvedélybetegségek elleni küzdelem egyik alapvető kérdése, hogy mikor beszéljünk erről először. A gyerekek között nagy egyéni különbségek vannak érettségben, tájékozottságban, érdeklődésben. A tömegkommunikáció tele van a drogokkal kapcsolatos közlésekkel, közlésekkel, de a baráti  társaságban is sokakat foglalkoztat ez a kérdés. A kíváncsiságot tehát nem mi keltjük, hanem éppen ezek a hatások. Ezért jobb, ha minél korábban, biztos helyről tud meg információkat.

 

 

Célunk: a tanulók tájékoztatása, felvilágosítása a drogokról, azok élettani hatásairól, egyéb következményeiről.

 

Feladataink:

 

–        Pedagógusok továbbképzésen való részvétele.

–        Tanulóink kortársképzésen való részvétele.

–        Megismertetni tanulóinkat a leggyakoribb legális és illegális drogokkal, hatásaikkal, büntetőjogi következményeivel az osztályfőnöki, biológia és egészségtan órákon.

–        Veszélyhelyzetekre és veszélyes helyekre való figyelemfelhívás.

–        A prevencióval foglalkozó dolgozók munkájának összehangolása.

–        Kapcsolattartás az iskolaorvosi-, védőnői hálózattal. Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Hálózattal, rendvédelmi szervekkel, ÁNTSZ-szel, Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal /KEF/.

–        Lehetőség szerint bekapcsolódni a D.A.D.A programba.

–        Szülők, Szmk. Bevonása, tájékoztatása /szülői értekezleteken, fogadóórákon/.

–        Irodalmi- és rajzpályázatokon való részvétel.

Módszerek:

Hatékony, korszerű, életkor adekvát, tanulói aktivitáson alapuló módszerek kidolgozása és alkalmazása.

–        Felmérés készítése, kérdőívek, tesztlapok kitöltése: tájékozódás a tanulók: érettségéről, értékrendjéről, önértékeléséről, döntéshozatali képességéről, kapcsolatrendszeréről, a témával kapcsolatos ismeretszintjéről, téves elképzeléseikről, érzelmi viszonyaikról

–        Ismeretek nyújtása:

–        az egyéni biztonság megteremtésének igénye

–        veszélyhelyzetek felismerése, elkerülése /önismereti, személyiségfejlesztő - - játékok, konfliktuskezelési technikák/

–        a legális drogok jellemzői

–        felsőbb osztályba járó tanulók megismertetése az addikciót kiváltó           szerekkel, azok jellemzőivel, a függőség fajtáival, a narkoszlenggel

–        elutasítási technikák elsajátíttatása

–        a törvényi szabályozás megismertetése

–        Értékelés a tanulók iskolai és iskolán kívüli életvitele, életmódja alapján,beszélgetések, felmérések feladatlapok, kérdőívek segítségével.

–        Új feladatok, célkitűzések a tapasztalatok alapján

 

A problémamegoldó és konfliktuskezelő készség fejlesztése, stresszkezelés

 

–        stresszhatások lehetséges elkerülése / a túlzott mozgáskorlátozás, állandó fegyelmezés, büntetéssel való fenyegetés, a megszégyenítés, az attól való félelem mind-mind erőteljes stressztényező /

–        stresszhatásokra való felkészítés, azok lehetséges kompenzálása

–        a tárgyi környezet, az időjárási hatások ismertetése, a hatások értelmezése

–        fény és zajártalmak okozta károsodásokra való figyelemfelhívás

–        a csendes nyugodt tanulás pozitív hatásának elfogadtatása, az osztálytermekben folyó munka zajszintjének csökkentése

 

A sressztényezők kompenzálásának lehetséges módjai:

 

–        minden korosztálynál a biztatás, a pozitív megerősítés alkalmazása

–        szabadidős programként vonzó közös együttlétek, csoportos tevékenykedtetéssel egybekötött programok szervezése, az együttmunkálkodás örömének tudatosítása

–        a drámapedagógiai adta lehetőségek kihasználása

–        önismereti játékok szervezése szakember bevonásával

 

 

3. A szociális egészség nevelésének feladatai

 

Családi életre nevelés

Céljaink:

–        Ismerjék a családnak társadalmunk meghatározó közegének értékeit, ismerjék fel ezen értékek megőrzésének fontosságát.

–        Tiszteljék, becsüljék szüleiket. Legyenek udvariasak, előzékenyek.

–        Ismerjék és tiszteljék a nemek közötti különbségeket.

–        Tudják azt, hogy problémáikkal /szexualitás, szerelem, serdülőkor / hova forduljanak.

–        Ismerjék helyüket szűkebb és tágabb környezetük, közösségük életében.

–        Érezzenek és vállaljanak felelősséget egymás iránt.

 

Feladataink:

–        A tanulók felkészítése a felelősségteljes döntésre, amely a párválasztáshoz, a házassághoz, a szülői feladat vállalásához szükséges.

–        Felelősségérzet kialakítása, a korai testi kapcsolatokban rejlő veszélyek, s azok következményei.

 

Az embertársi kapcsolatok kialakításának feladatai:

–        harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására nevelés

–        az alapvető magatartási normák, érintkezési szabályok ismertetése, kialakítása

–        a kulturált viselkedés normáinak tanítása

–        kommunikációs nevelés, illemkódexünk ismerete

–        az empátia fejlesztése

–        az alkalmazkodóképesség kialakítása, fejlesztése

–        betartható, szabályok alkotása, s annak betartásának megkövetése

–        a tanulótárs helyes értékelése

–        a szociális érzékenység kialakítására nevelés

–        sérült, beteg gyermekekkel való együttélés, elfogadása, segítése

 

Az egészségre káros szokások megelőzésére nevelés mindhárom részterület fontos feladata, hiszen súlyosan káros hatásukkal a személyiség egészét, az egyén viselkedésmódját, gondolkodásmódját, életmódját, életvitelét vakvágányra vihetik.

 

Nevelőmunkánkban egyre inkább szükség lesz arra, hogy nevelői eszköztárunkat bővítsük, hiszen a problémák sokasodnak.

Folyamatos önképzéssel, a továbbképzések adta lehetőségek kihasználásával tudjuk magunkat képezni, továbbfejleszteni.

 

Feltétlenül szükség van a feladat végrehajtását segítő intézményrendszerrel való folyamatos, szoros kapcsolattartásra, együttműködésre.

 

A célok elérését segítő eszközök, eljárások:

 

Szabad és irányított beszélgetés

Felvilágosító, tudatosító munka, meggyőzés

 

–        Elérhető közelebbi és távolabbi célok megjelölése

–        egyéni és csoportos beszélgetések

–        a tanórai tananyagtartalmaknak, mint lehetőségeknek kihasználása

–        az osztályfőnöki órák lehetőségei

–        spontán és tervezett beszélgetés a napköziben

–        előadások, meghívott előadók

–        felmérések, attitűdvizsgálatok, azok elemzése, a feladatok megjelölése

–        kulturált viták

 

 

 

Pozitív megerősítés

Dicséret, biztatás, elismerés

 

–        bizalomteljes osztálylégkör kialakítása

–        minden pozitívan értékelhető cselekedet, tett elismerése

–        testbeszéd használata /mosoly, tekintet, mozdulatok, testközelség a kisiskolásoknál

–        hagyományok kialakítása / hagyományos kitüntetések a Radnóti napon, tanév végén,

–        jutalmazások az évközi versenyeken, rendezvényeken

 

Mintanyújtás

Példakép, eszménykép

 

–        nevelői példaadás, pozitív kortársminták, magatartásmodellek bemutatása

–        a pozitív személyiségek elismerése

–        irodalmi, történelmi példák felhasználása

–        dramatikus tevékenység,szerepjátékok, azok értékelése

–        a tantermek esztétikus célszerű dekorálása

–        az iskola esztétikai képe

–         

Kényszerítő eljárások, melyek a negatív viselkedés kialakulását akadályozzák

Követelés, büntetés, ellenőrzés

 

 

 

–        következetes, egységes nevelői stílus

–        rendszeres ellenőrző munka     

–        a felelősi rendszer az ügyeleti rendszer működtetése

–        tisztasági verseny

–        a házirend érvényesítése

–        a nevelési felmérések eredményeire épülő, az intézkedési tervben megfogalmazott elvárások számonkérése

 

VI. Nevelési célok, értékek kialakítását, elérését szolgáló egyéb tevékenységi formák

 

 

A napközi otthon, a tanulószoba, mint a tanítási-tanulási tevékenységet kiegészítő speciális terület

 

A napközi otthon, a tanulószoba keretében, nevelést, tanulást, foglalkoztatást, gondozást és étkezést biztosítunk az arra rászoruló, illetve az arra igényt tartó tanulók részére.

A csoportok szervezése lehetőség szerint osztályok, illetve évfolyamok szerint történik.

A tanulmányi munka, a játékfoglalkozások és a neveléshez értékeléshez kapcsolódó tevékenységi formák színvonalas szervezését e terület legfőbb feladatainak tekintjük. Így a foglalkozásokon gondoskodunk a másnapi felkészülésről, a házi feladatok elvégzéséről, az ismeretek elmélyítéséről. A tanulmányi munka alatti differenciált foglalkozások a gyengébb tanulók felzárkóztatását szolgálják.

A napközis és tanulószobás nevelők napi munkájuk során szorosan együttműködnek az osztályfőnökökkel szaktanárokkal.

 

A beilleszkedési, magatartási zavarok leküzdését segítő tevékenységek

 

A beilleszkedési, magatartási zavarok egyre erőteljesebben jelentkeznek, az egyébként is problémával küzdő tanulóknak nincs igazodási pontjuk, nem találják helyüket az értékvesztett családokban, az értékvesztett környezetben.     

Feladataink: 

–        a zavar észlelése után az okok feltárása

–        szoros, folyamatos együttműködésre a szülői házzal az ifjúságvédelmi felelőssel, a tanár kollegákkal, a segítő szakmai tanácsadó szolgálattal, esetleg az egészségügyi intézményekkel

–        sokoldalú foglalkoztatás, a gyermek bevonása az osztályközösség életébe

–        a tanuló megbízása speciális feladatokkal, mely számára elvégezhető, sikert nyújtó, s ezáltal a tanulótársak előtt előnyösebb szerepben  tűnhet fel

–        olyan tevékenységforma kiválasztása, amelyben jól érzi magát a tanuló, és elég ügyes ahhoz, hogy sikert érjen el, jó lehetőség erre a munka a sport a játék.

–        A sportolás feszültségoldó hatása mellett, jó lehetőséget ad a közösségi normák, a szociális viszonyok megtapasztalására.

–        drámapedagógiai tevékenység alkalmazása alsó és felső tagozaton

–        felzárkóztató munkában való részvétel biztosítása, napközis, illetve tanulószobai ellátás biztosítása

–        a magántanulói státuszba került tanulók segítése, helyzetük nyomon követése

–        olyan esztétikai élmények nyújtása, mely jó hatással van a tanulók lelki életére

–        olyan tevékenységformák biztosítása, amely segíti a tanulót abban, hogy el tudja fogadni önmagát

 

A tehetség a képesség kibontakozását segítő tevékenységek

 

–        Sportosztályok indítása, ahol a tanulók heti hat alkalommal vesznek részt testedzésben.

–        A nyelvi képzést alsó tagozaton 3. osztálytól szakkör formájában kezdjük. 4. osztálytól csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet. Felső tagozaton emelt és normál szinten folyik az oktatás.

–        Matematikából már hagyománya van a képesség szerinti csoportbontásnak. A nívócsoportos oktatást ötödik és hatodik évfolyamon biztosítjuk, majd további óraszámemeléssel hetedik és nyolcadik évfolyamon emeltszintű képzésben vehetnek részt tanulóink.

–        Nagy vonzereje van a számítástechnikai képzésnek. Alsó tagozaton szakkörökkel, felső tagozaton szakkörökkel és tanórai foglalkozásokkal elégítjük ki az igényeket.

–        Szakköri tevékenység, /tűzzománc, citera, természettudományos, képzőművészeti szakkörök.

–        Könyvtári órák a tanórákon, a napközis foglalkozásokon.

–        A tehetséggondozást kiegészítik a különféle házi és levelező versenyek, melyek egész éven át folyamatosan ellátják a tanulókat képességüket fejlesztő feladatokkal.

–        Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.

–        Hangszeres zeneoktatás a zeneiskola kihelyezett óráinak keretében.

 

A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek

 

Iskolánk az előző években is nagyon sokat tett azért, hogy a tanulók egyéni képességeiknek, egészségi állapotuknak, családi körülményeiknek megfelelő szakszerű pedagógiai ellátást, segítséget kapjanak.

Alapvető cél, hogy a gyermek  családban nevelődjön, iskolába járjon és ott eredményesen tudjon felkészülni. Ezért legfontosabb a preventív gyermekvédelem. A problémamegelőző gyermekvédelem egyik első, legfontosabb „jelző intézménye” az iskola. A gyermekvédelmi munka kiindulópontja a felderítés. A felderítés alapfeltétele, hogy a pedagógus ismerje a gyermek személyiségét, családi hátterét, környezetét, barátait, kortárs kapcsolatait. Testi tüneteikben, hangulatukban, viselkedésükben történő változás, fejlődésük minden hibája, zavara megjelenik az iskolában. Először tünet formájában, amelyet a pedagógusnak észre kell venni és keresni a tünet mögött meghúzódó okokat. Ezért az osztályfőnök megfigyelő tevékenysége nélkülözhetetlen.  Később a tünetek súlyosbodnak, ami teljesítmény-, viselkedés-, kapcsolatzavart okoz. Nagyon fontos, hogy a gyermek nevelésében résztvevők /csoport/ között rendszeres, őszinte kapcsolat legyen. Ezt szolgálják az osztályfőnökkel, napközis nevelővel, szülőkkel történő megbeszélések, a családlátogatás.

A következő szakasz a jelzés. Nagyon fontos, hogy a jelzés időben kerüljön a megfelelő segítő szervhez. A késedelmes beavatkozás gyakran nagyon súlyos következményekkel járhat.

Ezután következhet a megoldási lehetőségek megkeresése, elsősorban helyi, iskolai szinten. /napközis, tanulószobai ellátás, felzárkóztatás, fejlesztő csoportok, korrepetálás, egyéni beszélgetés, a hátrányos helyzet, káros hatások megelőzése, megszüntetése, egészségnevelési programok, természetbeni támogatások, táborozási hozzájárulás, szülők figyelmeztetése, ellenőrzése, ha kell, külső segítség igénybevétele. /

A gyermekvédelmi munkához tartozik a szülők tájékoztatása a különböző segélyezési formákról, a segítő háló egyéb formáiról.

Nagyon fontos a demokratikus iskolai légkör. A tanulók ismerjék jogaikat, kötelességeiket, részt vehessenek az őket érintő iskolai döntések meghozatalában és végrehajtásában. Egyetlen tanuló sem lehet semmilyen ok miatt kirekesztett, kitaszított. Emberi méltóságukat tiszteletben kell tartani.

Egyre gyakoribb, hogy a veszélyeztetettség okai iskolai eszközökkel nem szüntethetők meg, így együtt kell működnünk más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel, /önkormányzat szociális osztálya, nevelési tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat, rendőrség, ügyészség, gyámhatóság, társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, stb. / A pedagógusnak kötelessége a jelzés, ha azt indokoltnak tartja.

Fontos a szemléletformálás is a nevelő- és szülőközösségben.

Az iskolai gyermekvédelmi munkához tartozik még a veszélyeztetettség okait feltáró kérdőíves felmérések készítése év elején, félévkor, év végén, statisztikai összesítők, nyilvántartási lapok vezetése a veszélyeztetett gyerekekről, pedagógiai vélemény készítése kérésre, segélyezések kezdeményezése.

A pontos, jó iskolai gyermekvédelmi munka alapja a személyes kapcsolattartás elsősorban a gyermekkel, a pedagógusokkal és a szülőkkel.

 

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek

 

–        A beiskoláztatás után, a tanév elején komplex szűrővizsgálattal a veszélyeztetett gyermekek kiszűrése, majd kapcsolat felvétele a szülői házzal.

–        A szülők tájékoztatása után, a tanuló megfelelő intézménybe / nevelési tanácsadóba vagy szakértői bizottsághoz / való irányítása vizsgálat céljából.

–        A vizsgálat csak a szülő hozzájárulásával történhet. Ha a gyermek érdeke úgy kívánja, szükség lehet a pedagógus meggyőző munkájára is.

–        A vizsgálat javaslata alapján a tanuló megfelelő intézménybe juttatása, vagy helyben történő ellátása.

–        A fenti eljárási folyamatra minden olyan esetben szükség van, / bármely évfolyam esetén / ha a tanulónál valamilyen akadályozottságot tapasztalunk.

–        A sajátos nevelési igényű tanulók estében a tanulási folyamat minden szakában, így az ellenőrzésben és az értékelésben is figyelembe kell venni a hivatalos szakvélemény ajánlásait.

–        Fejlesztő munka – fejlesztő pedagógus alkalmazásával – az alsó tagozaton, különösképpen az alsó tagozat kezdő szakaszán.

–        Folyamatos együttműködés a szülői házzal.

–        Folyamatos együttműködés a speciális intézményekkel.

–        Differenciált óraszervezési forma /a gyengébben haladók számára teherbíró képességüknek megfelelő feladatsorok összeállítása/.

–        Egyéni foglalkozások, korrepetálások alkalmazása.

–        Nyelvi és matematikai csoportbontás a felzárkóztatás érdekében.

–        Kiegyensúlyozott érzelmi viszony kialakítása a pedagógus és a gyermek között.

–        Nyugodt légkör biztosítása a tanuló környezetében.

–        A tanuló bevonása a napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokba.

–        Célirányos, gazdag játékprogramok tervezése, szervezése.

–        A közoktatási törvényben biztosított jogok megismertetése a szülőkkel, e jogok alkalmazása /pl. egyéni továbbhaladási ütem, az évfolyamismétlés lehetősége szülői kérés alapján /.

 

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

 

Elsődleges feladatunk a hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása, a hátrány okainak feltárása, a hátrány enyhítését szolgáló tevékenységek ütemezése.

Különösen fontos, hogy állandó figyelemmel kísérjük tanulóink életének alakulását, a hátrányokat igyekezzünk enyhíteni, hogy a súlyosabb következményeket meg tudjuk előzni.

 

Ennek a feladatnak a megoldását iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:

–        felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése

–        egyéni foglalkozások különösképpen az alapozó tantárgyak és az idegen nyelv esetében

–        szakkörök szervezése az érdeklődési köröknek megfelelően

–        házi és levelező versenyeken való részvétel

–        felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórán, családlátogatásokon, egyéni elbeszélgetés alkalmával

–        motiválás arra, hogy a tanuló napközis, illetve tanulószobai ellátásban

–        részesüljön, szükség esetén az étkezési díj kifizetéséhez nyújtott segélyezés

–        a tankönyvtámogatás elveinek és mértékének meghatározása, ingyenes tankönyvellátás biztosítása

–        táborozási, kirándulási hozzájárulások, alapítványi díjak odaítélésének

–        elvi meghatározása

–        kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a szociális és családsegítő intézményekkel, egyéb szociális szervekkel

–        Drog és bűnmegelőzési programok

–        egészségnevelési ismeretek beépítése az osztályfőnöki órák anyagába

–        előadások

–        filmvetítés

–        személyes, őszinte kapcsolat kialakítása

–        Pályaorientációs tevékenység   

–        önismeret kialakítása /személyiségfejlesztés/ 

–        egyéni beszélgetések

–        propagandaanyagok felhasználása

–        óralátogatások /iskolalátogatás/

–        üzemlátogatás

–        pályaválasztási szülői értekezlet

–        a tanulók nyomon követése /visszajelzések/

 

 

 

VII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

 

 

Nevelésünk oktatásunk eredményességének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanuló és a pedagógus közösség jól koordinált, aktív együttműködése.

A szülők részéről aktív részvételt, őszinte, korrekt véleménynyilvánítást és együttműködő magatartást várunk el.

 

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

–        az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen

–        a diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzati felelősök megbeszélésén

–        az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon

 

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról a tanítók, szaktanárok folyamatosan /szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban/ tájékoztatják. Hasonló tájékoztatás történik a különféle iskolai, vagy osztály szintű programokról.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

 

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

–        az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén

–        az osztályfőnök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein

–        szülői értekezletet évi két alkalommal tartunk, szükség esetén rendkívüli esetben bármikor

–        ismerkedési, iskolatájékoztató közös szülői értekezlet a leendő első osztályos gyermekek szülei részére március hónapban tartunk

–        az első osztályok kialakítása után, május hónapban osztály szintű szülői értekezlet tartanak a tanító nénik

–        pályaválasztási szülői értekezlet szervezünk a hetedik és nyolcadik osztályos tanulók részére az őszi időszakban

 

A szülők és a pedagógusok együttműködésére a fentieken kívül még az alábbi fórumok szolgálnak:

–        havi rendszerességgel fogadóórák

–        családlátogatások

–        közösen szervezett kulturális programok, kirándulások

–        szülők klubja

–        egyre gyakrabban van szükség egyéni, személyes elbeszélgetésekre,  a problémás, kritikus kérdések megbeszélése, a gondok orvoslása miatt  a szülőkkel meg tudjuk beszélni

 

Intézményünk egyéb kapcsolatai

 

–        Iskolánk önállóságának megőrzése mellett olyan külső kapcsolatok kialakítására törekszünk, melyek egyben  biztosítják az intézmény nyitottságát is.

 

–        A jövőben a kapcsolattartás körét bővíteni szeretnénk a szülők klubja kiszélesítésével. Ezen keresztül mindenképpen a szülők nevelési kultúráját is emelni kívánjuk.

 

–        Az óvodával való kapcsolatunkat a jövőben szeretnénk továbbfejleszteni cserelátogatások, eszmecserék szervezésével.

 

–        Diákjaink évente a pályaválasztási időszakban meglátogatják a középfokú  intézményeket. Pályaválasztási szülői értekezleten ismerkedhetnek meg a továbbtanulás lehetőségeivel, feltételeivel.

 

–        A történelmi egyházak hittanóráinak lehetőségét folyamatosan biztosítjuk.

 

–        Élő kapcsolatot tartunk a sportegyesületekkel, az uszodával.

–        A város közművelődési intézményeinek programját havonta megismerjük, s bár iskolánk távol esik a város középpontjától, nevelőink biztosítják a látogatások, a programokon való részvétel lehetőségét.

 

–        Szolfézs és zeneórák állnak tanulóink rendelkezésére. A Bartók Béla Zeneiskola kihelyezett tagozata működik iskolánkban.

 

–        Az egészségügyi , a pedagógiai és a szociális szolgáltatások képviselőivel rendszeresen tartjuk kapcsolatainkat.

–        Az iskolaorvossal és a védőnőkkel igen jó kapcsolatunk van. Szűrő és  felvilágosító munkájukkal hozzájárulnak tanítványaink egészségének megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez. Az általuk kiszűrt tanulók speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatását  főállású gyógytornász látja el.

 

–        A Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya, a Családsegítő Központ, a Máltai Szeretetszolgálat, a Szent Anna Karitász segít abban, hogy a gyermekvédelem terén mutatkozó egyre súlyosabb  gondokat eredményesebben tudjuk megoldani.

 

–        Rendszeres a fenntartóval, az önkormányzat Közművelődési és Oktatási Osztályával, valamint a GAMESZ-szal való munkakapcsolunk.

 

 

VIII. Iskolánk hagyományai

 

Intézményünk 26 éves. Sokszor gondolunk a múltra,  ez a gondolkodás azonban a  jelennek is szól, s egyben üzenet a jövő felé.

 

Iskolanévadónk a Radnóti Miklós életének példáját gyakran felidézzük a jelen kor diákja előtt is, életével ma is érvényes példát tudunk adni.

Az  egyik legszebb hagyományunk a Radnóti évfordulóhoz kapcsolódik. Ekkor tartjuk a Radnóti-napokat.  Valamennyi diákunkkal a Radnóti emlékünnepségen tisztelgünk iskolánk névadójának emléke előtt.

Különféle szaktárgyi versenyeket szervezünk. A napot sportverseny teszi még színesebbé. Ilyenkor megnyitjuk iskolánkat a város és a körzet versenyezni vágyó tanulói előtt.

 

Évente bensőséges körülmények között nyitjuk meg a tanévet, fogadjuk az első osztályosokat, és tanévzáró ünnepély keretében zárjuk a tanévet.

Nyolcadik osztályos tanulóink hagyományos ballagó ünnepségen búcsúznak iskolájuktól.

 

Színvonalas műsorral emlékezünk meg nemzeti ünnepeinkről.  Ünnepségeinken a Himnuszt közösen fennhangon énekeljük tanulóinkkal,  iskolánk zászlaja jelen van ünnepeinken.

 

Talán legbensőségesebb ünnepünk a karácsony. Tanulóink szép karácsonyfát varázsolnak az ajándéka kapott fenyőfából, amiben egy hétig gyönyörködhetünk aulánkban.

Rajztanárunk irányításával minden évben csodálatos, színvonalas dekorációk  készülnek.

Az ünnepélyek megszervezésében is hagyományt teremtettünk. Az alsó tagozatos tanulók adják a március 15-ei ünnepség műsorát, a felső tagozatosok az október 23-ait, a napközisek a karácsonyi ünnepséget szervezik.

 

Osztály szintű rendezvényeink megtartásáról az osztályfőnökök gondoskodnak. Megemlékezünk az aradi vértanúkról, valamint a magyar kultúra napjáról.

 

Gyermekeink minden évben szeretettel várják a Mikulást. Évente farsangi bált szervezünk. Az alsóbb osztályok osztály keretben, a felsősök közös farsangi bálon szórakozhatnak.

A gyermeknapon vidám programot biztosítunk tanulóinknak, amelynek fénypontja a tanár – diák mérkőzés.

 

Alsó tagozaton az egyik legszebb ünnep az édesanyák, a nagymamák köszöntéséhez kapcsolódik. Színvonalas műsorral és ajándékkal készülnek az osztályok.

 

Minden évben megjelentetjük évkönyvünket, amelyben a tanév eseményei, eredményei szerepelnek.

Valamennyien szívesen olvasunk büszkeségeinkről.

 

 

 

Kedves Kollégák!


2017. augusztus 21-én (Hétfő) 9 óra.


Várunk mindenkit alakuló elbeszélgetésre


Igazgatóság


Vác. 2017. augusztus 16.

Movi

Alapítvány

Szakköreink

Copyright © 2017 Artsoho Rights Reserved.