foto1
foto1
foto1
foto1
foto1
Tanévnyitó! 2018.08.31. 17 óra

Váci Radnóti Miklós

ÁLTALÁNOS ISKOLA

                                                                                               

Váci  Radnóti  Miklós Általános Iskola

Vác

OM azonosító: 037736

 

 

 HÁZIRENDJE 

 2017 - 2018.

 

 

Tartalomjegyzék:

A házirend célja és feladata 3

A házirend hatálya 3

Az intézmény adatai: 4

A házirend  nyilvánossága 5

A tanulói jogok és kötelességek szabályai 5

Az iskolai diákkörök létrehozásának szabályai 5

Tanulói jogok gyakorlása 6

Jogok és kötelességek, a tanulói jogok gyakorlásának 6

szabálya 6

A tanulók közösségei 7

Az iskolai diákörnkormányzat 8

Iskolai diákközgyűlés, diákparlament 9

Iskolánkban választható tantárgyak, területek. 9

A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata 10

A tanulók kötelességei 15

A tanulók feladatai a saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében, az iskola létesítményeinek csoportos használata. 16

A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről: 17

A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei: 17

A tankönyvtámogatás rendje: 17

Az étkezési támogatás rendje: 19

Az iskola munkarendje 19

Tanórán kívüli foglalkozások rendje, és a rendezvényeken való kötelező részvétel szabályai: 20

Az iskola működési rendje 21

A hetesek feladatai: 22

Az ügyeletesek feladatai 23

A tanulók jutalmazásának formái és rendje: 23

A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás szabályai, a tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések: 24

A szülők tájékoztatása a tanulók haladásáról, tanulmányi 25

munkájáról : 25

A tanulók számonkérése, a dolgozatírás rendje: 26

A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyon jogára vonatkozó szabályok: 26

Egyéb, az intézményre vonatkozó szabályok. 26

A fakultatív hit-és vallásoktatás idejének, helyének 27

meghatározása: 27

Házirend a napközi otthonban 28

A tanulószoba házirendje 29

Számítógéppel felszerelt terem használatára vonatkozó szabályok: Hiba! A könyvjelző nem létezik.

Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok: 29

Az intézmény óvó- védő előírásai 31

A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek. 33

 

 

HÁZIREND

 

 

amely,  a Váci Radnóti Miklós Általános Iskola tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján

 

A házirend célja és feladata

 

  1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.
  2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

 

                     Ezen házirend:

  • az Emberi Erőforrások miniszterének  20/ 2012. (VIII. 31.) szóló                                                                                         EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről
  • és a   Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

 

  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,
  • az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata alapján készült.

A házirend jogforrás, amelynek megszegése jogsértésnek minősül.

A házirend hatálya

  1. A házirend előírásait be kell tartani az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.
  2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
  3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.
  1. A  házirend  a  jóváhagyást  követően   lép hatályba.   Felülvizsgálata az új jogszabályoknak az EMMI rendeletének megfelelően megtörtént.

A házirend módosítását ettől eltérő időpontban is kezdeményezheti az igazgató, a nevelőtestület, a tanulók vagy a szülők nagyobb csoportja.


                               Az intézmény adatai:

 

 

Az intézmény neve:                                    Váci Radnóti Miklós Általános Iskola                                                                                      

Az  intézmény székhelye és címe:             2600  Vác  Radnóti út 7.

 

 

Az intézmény fenntartó és felügyeleti szerve: Váci Tankerületi Központ

                                                                         2600 Vác Dr. Csányi László körút 45.

Az intézmény jogállása:                             Jogi személyiségű szervezeti egység

Az intézmény típusa:                            általános iskola

 

Az intézmény tevékenysége:                       általános iskolai tanulók nappali rendszerű

                                                                     nevelése-oktatása /1-8.évfolyam/

OM azonosító:                                    037736

 

E- mail cím:                                        Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Internetes  honlap:                                       www.radnoti-vac.sulinet.hu

Az intézmény az alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Váci Tankerületi Központ belső szabályzata alapján.

Az intézmény  bélyegzőinek felirata és lenyomata:

hosszú bélyegző:

körbélyegző.

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, írásbeli megbízással az iskolatitkár, esetenként az intézmény megbízott alkalmazottja.


A házirend  nyilvánossága

 

  1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, az iskola valamennyi alkalmazottjának) meg kell ismernie.
  2. A házirend egy – egy példánya megtekinthető  = az iskola irattárában

                                                                                    = az iskola könyvtárában

                                                                                    = az iskola nevelői szobájában

                                                                                    = az iskola igazgatójánál

                                                                                    = az iskola igazgatóhelyetteseinél

                                                                                    =a diákönkormányzatot segítő ped.nál

                                                                                    = az osztályfőnököknél

                                                                                    = az iskola szülői munkaközösség

                                                                                        vezetőjénél

                                                                                    = az iskola honlapján.

  1. az iskola házirendjének egy példányát – a közoktatási törvénynek megfelelően - az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.
  2. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatni kell :                                                = a tanulókat osztályfőnöki órán

                                                                                          = a szülőket szülői értekezleten.

  1. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait mindentanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük :

                                                                                    = a tanulókkal osztályfőnöki órán

                                                                                          = a szülőkkel szülői értekezleten.

  1. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérő – előre egyeztetett időpontban.
  2. A házirend egy – egy a tanulókra vonatkozó kivonatos részét minden a tanulók által tanulásra és egyéb csoportos foglalkozásra használatos helyiségben ki kell függeszteni.

A tanulói jogok és kötelességek szabályai

Az iskolai diákkörök létrehozásának szabályai

A Köznevelési törvény 48.§ (1) értelmében az iskola, a tanulói tevékenységek megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hozhat létre, és működését a nevelőtestület segíti.

 

  1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésüknek megfelelően diákköröket szervez az intézmény. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.
  1. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az adott tanévet megelőző tanév végéig  az iskola igazgatójánál a tanuló, a szülő, nevelő, a diákönkormányzat képviselője, a szülői munkaközösség vezetősége.
  1. A javasolt diákkörök létrehozásáról a lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás és az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.
  1. A diákkörökbe a tanulóknak év elején kell jelentkezniük, a munkájukban a tanév végéig részt kell venniük.

Tanulói jogok gyakorlása

 

 

  1. Az iskolába beiratkozott tanulók a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától  gyakorolhatja, az iskolai tanév megkezdésétől /tanévnyitó/, a Nemzeti Köznevelési törvény  45.§ 1-3. pontjaiban meghatározott és a 46. § lévő  jogok alapján.
  2. Sérelem esetén a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az intézmény vezetőjétől kérhet jogorvoslatot.

3.A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola a szükséges feltételt biztosítja.

  1. Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók.
  2. A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti.
  3. A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működés feltételeit.

 

 

Jogok és kötelességek, a tanulói jogok gyakorlásának szabályai

 

 

A tanulók jogai

 

Minden tanuló használhatja tanulmányi munkájához az iskola tulajdonát képező eszközöket, az intézmény létesítményeit.

  • Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől – péntekig, reggel 6 órától este 20 óráig van nyitva.
  • Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az intézmény ettől eltérő időpontban is nyitva tartható. /szombat-vasárnap/
  • Joga van igénybe venni az iskola konyhája által biztosított napi háromszori étkezést.

 

 A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 16.§ (3) A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások között a tanulók részére szünetet biztosítunk.                                        A főétkezésre rendelkezésre álló idő  30 perc.

 

  1. Részt vehet a tanulószobai, napközi otthoni és egyéb tanórán kívüli foglalkozásokon és az iskolai rendezvényeken. A foglalkozásokra felvett tanuló tanév közben csak nyomós indok esetén maradhat ki a szülő írásbeli kérésére. A napközibe és a tanulószobába jelentkező tanulókat fel tudjuk venni. Túljelentkezés esetén az dönt, hogy a tanuló otthoni felügyelete megoldható-e.
  2. A tanítási órán a véleménynyilvánítás jogával a tanuló az óra zavartalansága érdekében kulturáltan és az órát tartó pedagógus által irányított keretek között élhet.
  1. Személyes adatainak nyilvántartásáról az osztályfőnök segítségével győződhet meg, illetve kérheti az adatok helyesbítését. A tanulók személyes adatainak kiadása csak hivatalos helyről érkező megkeresés esetén teljesíthető. Az iskola semmiféle tanulói vagy dolgozói címlistát nem készíthet, és nem adhat át harmadik személynek.
  1. Joguk van a rendszeres tájékoztatáshoz tanulmányaikkal, az iskola működésének rendjével, jogaik gyakorlásával kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tájékoztatást osztályfőnöki órákon, iskolarádión keresztül, hirdetőtáblán, faliújságon, illetve az osztály diák önkormányzati tisztségviselőin keresztül kapják meg a tanulók.
  1. Joguk van megismerni az őket érintő iskolai dokumentumokat / Házirend, Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat tanulókra vonatkozó rendelkezéseit./ Ezen dokumentumok az iskola könyvtárában, valamint a tanári szobában hozzáférhetők. A tanulók az osztályfőnöktől vagy az igazgatótól kérhetnek segítséget a dokumentumok megismeréséhez.
  1. Minden tanulónak joga van az alapvető egészségügyi ellátáshoz. Az iskolai fogászati és egyéb egészségügyi szűrővizsgálatokon  részt venni. A szülő a kezelések alól előzetesen, írásban mentességet kérhet gyermeke számára. Az iskola az iskolaorvossal és iskolavédőnőkkel történt egyeztetés alapján biztosítja a vizsgálatok megszervezését és a felügyeletet.
  1. A tanulóknak az igazgató és a pedagógusok fogadóóráin joguk van szüleikkel együtt megjelenni.
  1. Azokon az iskolai rendezvényeken, ahol minden tanuló nem jelenhet meg, a közösségnek joga van tagjaiból küldötteket választani.
  1. Az iskolai rendezvények szereplői és szervezői lehetnek.
  1. A hetedik és nyolcadik osztályos tanulók az osztályfőnökök irányításával megválasztják a tanulói ügyeleteseket. Az ügyeletes tanulók az ügyeletes nevelőkkel együtt biztosítják a rendet, fegyelmet.
  1. Választhatnak a választható tantárgyak és foglalkozások közül.
  1. Joguk van tankötelezettségüknek rendes-, vagy magántanulóként is eleget tenni. A szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelemmel kérheti, hogy gyermeke magántanulóként tegyen eleget tankötelezettségének. Ebben az esetben a tanuló osztályozó vizsgára történő felkészítése a szülő feladata és felelőssége.
  1. Joguk van megfelelő szakvélemény birtokában kérni valamely tantárgy vagy tantárgyak tanulása vagy értékelése alóli mentességüket. Ezt a szülő az iskola igazgatójához benyújtott írásbeli kérelemmel igényelheti.  A vizsgálatra a tanulót a szülő viszi el.

A tanulók közösségei

  • Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak.
  • Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető  az osztályfőnök áll.
  • Az osztályközösség, küldöttet küldhet az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

 

 

Az iskolai diákönkormányzat

 

  1. A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete.
  1. Saját szervezeti és működési szabályzat szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját a jelen házirend teljesen külön álló melléklete tartalmazza.
  1. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, és nevelőtestület hagyja jóvá.
  1. A diákönkormányzat az alakuló ülésén dönt a tanítás nélküli munkanap időpontjáról, annak programjáról, melyet az éves diák önkormányzati programban rögzít.
  1. A tanulók és a tanulóközösségek /osztályok/ érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. / szabadidős tevékenységek segítésére stb./
  1. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a diákönkormányzat vezetősége irányítja, akik az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből állnak.
  1. A diákönkormányzat – a nevelőtestület egyetértésével- határozza meg szervezetét és működését.
  1. Céljainak megvalósításához az iskolavezetés a mindenkori éves költségvetésben biztosítja, a diákönkormányzat részéről felmerülő költségeket.
  1. Az iskola a gyermekszervezet működéséhez szükséges valamennyi feltételt térítésmentesen biztosítja. / az iskola helyiségeit, annak berendezését, és felszerelését/
  1. A diák-önkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által felkért és megbízott nevelő irányítja.
  1. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét a mindenkori megbízott nevelő látja el.
  1. A diákönkormányzatot megilleti a javaslattevő, véleményezési, és egyetértési jog. A jogok gyakorlása előtt, a nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének a véleményét.
  1. A tanulók megválaszthatják maguk közül a diákönkormányzat képviselőit.

 

 

Iskolai diákközgyűlés, diákparlament

  1. A diákparlamenten az osztályok küldöttein keresztül vagy akár egyénileg is, de kulturáltan, mások személyiségjogait szem előtt tartva, véleményt nyilváníthatnak.
  1. Javaslattal élhetnek az iskola működésével kapcsolatos és az őket érintő valamennyi kérdésben.
  1. Az iskola vezetősége rendszeres tájékoztatást ad az aktuális feladatokról, a képviselők által feltett kérdésekről.

 

  1. A diákparlament ülését egy évben legalább egy alkalommal a diákönkormányzat hívja össze.
  1. A diákparlament rendkívüli esetben bármikor összehívható.
  1. Az összehívást az igazgató, a nevelőtestület, osztályközösség kezdeményezheti, de osztályfőnökön keresztül egyénileg is kezdeményezhető.
  1. Ebben az esetben az összehívásról a diáktanács az igazgatóval közösen dönt.
  1. Az iskolai diákközgyűlésen, diákparlamenten minden tanulónak joga van részt venni.
  1. A diákközgyűlésen a nevelő, a gyermekvezető beszámol az előző időszak munkájáról.
  1. Az intézmény igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, a munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és annak érvényesüléséről, a tanulói kötelességek végrehajtásának tapasztalatairól.

Iskolánkban választható tantárgyak, területek

 

A 2011.évi CXC.  Nemzeti Köznevelési törvény 35. § (1). szerint   ”Az állami általános iskolában az etika óra vagy ez helyett választható, az egyházjogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része.”

 

A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 13.§-14.§ -ban leírtak szerint:

A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra kötelezően választandó tanítási óra:.

  • - etika vagy hit- és erkölcstan óra   

A tanuló a választott  tanítási órán a tanítási év végéig, vagy az utolsó tanítási óra  befejezéséig köteles  részt venni.

  • A  sport- a művészeti- és a  nyelvi orientáció az alsó tagozaton. Jelentkezés az 1. osztályos beiratkozáskor.
  • Emelt szintű nyelvi csoportok 5- 8. évfolyamon. Jelentkezés 4. évfolyamon.
  • Emelt szintű matematika 5-8. évfolyamon. Jelentkezés a 4. évfolyam végén.

A tanuló a választott speciális foglalkozásról a következő évfolyam kezdetén léphet ki a szülő írásos bejelentésével.

Az iskolánkban válaszható tantárgyakra vonatkozó

szabályok,  a tanulók tantárgyválasztása:

 

  1. A helyi tantervben meghatározottak szerint a tanórai foglalkozások lehetnek a tanulói részvétel szempontjából: kötelező tanítási órák, kötelezően választott órák, és szabadon választott órák.
  1. Az iskola minden év május 30-ig felméri, hány tanuló, milyen választható tanítási órán kíván részt venni.
  1. Az első évfolyamon a beiratkozás napján kell és lehet megtenni.
  1. A jelentkezés egy tanévre szól.
  1. A jelentkezést követően a választható tanóra kötelező lesz a tanuló számára.
  1. A tanuló a tantárgyválasztásáról szóló döntését csak írásbeli kérelem alapján változtathatja meg az igazgató engedélyével.
  1. Idegen nyelv változtatására félévben vagy a tanév végén van mód, ennek feltétele az igazgató engedélye és a választott idegen nyelvből tett osztályozóvizsga.

 

 

 

 

 

          A  tanulmányok  alatti  vizsgák   vizsgaszabályzata

 

 A vizsgaszabályzat célja:

 

Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 104.§ 1-3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatti vizsgáinak, lebonyolítási rendjének szabályozása.

 

A fenti szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, amelyek: írásbeli, szóbeli,  gyakorlati  és az értékelés rendjét a nevelőtestület határozza meg a pedagógiai program alapján.

 

A tanulmányok alatti vizsgák célja:

- azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatai, 

   évközi teljesítményük, érdemjegyeik alapján az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett megállapítani,

- vagy a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt szeretné a tantárgyi követelményeket teljesíteni /két tanév összevonásával/

- vagy az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon adhat számot tudásáról.

 

 

Általános szabályok:

 

A vizsgaszabályzat az intézményünk által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik amelyek a következők:

- osztályozó vizsga

- különbözeti vizsga

- javító vizsga

- pótló vizsga

 

Hatálya iskolánk minden tanulójára kiterjed:

 

  • - arra, aki osztályozó vizsgára jelentkezik 
  • - arra, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít
  • - arra, aki különbözeti vizsgára jelentkezik

    -    arra, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít

 

 

Kiterjed továbbá iskolánk nevelőtestületének valamennyi tagjára és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

Vizsgaszabályzatunk hatályba lépése a tanév végén megszervezendő vizsgáktól érvényes és határozatlan időre szól.

 

Minden vizsga írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészből   áll a Pedagógiai Programunknak megfelelően.

 

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA

 

Intézményünk az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző  két hétben szervezi meg.

 

- Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki a tanítási év során a jogszabályban meghatározott mértékű igazolt vagy igazolatlan hiányzási órát gyűjtött össze és ezért a  szaktanár  a félévi vagy az év végi érdemjegyét nem tudta megállapítani.  

A hiányzás mértéke 250 óra, vagy az adott tantárgyból a tanítási órák  30%-án hiányzott.

- Akkor is osztályozó vizsgát kell tennie, ha a szülő  kérelmére a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól felmentést kapott sajátos helyzete miatt. 

- Akkor, ha engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének a tanévnél rövidebb idő alatt tegyen eleget.

 

Ha sikeres  osztályozó vizsgát tett az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló.

Az írásbeli vizsgák megválaszolásához  vizsgatantárgyanként 45 perc áll rendelkezésére.

Szóbeli vizsga egy vizsganapon három tárgyból szervezhető. Időtartama 10 percnél nem lehet több.

A tanulmányok alatti vizsgán, lehetővé kell tenni azokat a mentességeket, kedvezményeket, amelyet a tanuló kapott a szakértői bizottság véleménye alapján.

 

Az osztályozó vizsgát megismételni nem lehet, annak eredményét  megváltoztatni nincs lehetőség.   

Ha az osztályozó vizsga szabályos volt, az eredmény elégtelen, a tanuló köteles a tanévet megismételni.

 

 

KÜLÖNBÖZETI VIZSGA

 

A különbözeti vizsgák időpontját az intézmény vezetője, az igazgató határozza meg.

 

A tanulmányok folytatásának feltétele lehet: iskolaváltoztatás, vagy az eddig külföldön végzett tanulmányok után  Magyarországon szeretni folytatni iskolai tanulmányait.

- azokból a tantárgyakból vagy tantárgyi részekből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amely tantárgy vagy tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak és a magasabb évfolyamba lépésnek.

- a  különbözeti  vizsga tantárgyainak  és tartalmának meghatározása  során  az igazgató egyedileg hoz határozatot a tanuló ügyében.

 

 

 

JAVÍTÓ VIZSGA

 

Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kap, javító vizsgát  tehet.                                     / 3 tantárgy esetén/

Javítóvizsga minden év augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető.

A tanulót a javítóvizsga befejezése után az eredményről azonnal tájékoztatni kell.

 

 

 

PÓTLÓ VIZSGA

 

Ha a tanuló önhibáján kívül nem tudta teljesíteni az osztályozó vizsga/pótló vizsga/ különbözeti vizsga követelményeit a teljes vizsga tananyagából  vagy a vizsgarészből, akkor kérelmére pótló vizsgát tehet.

 

Ennek időpontját egyéni elbírálás alapján az intézmény igazgatója jelöli ki. 

 

 

 

FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJÓ VIZSGA SZABÁLYAI:

 

A tanuló alapvető joga, hogy tanulmányai során, a pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti  vizsgát is letehet, amely lehet: osztályozó vizsga és javító vizsga is.

 

-A  független vizsgabizottság előtt letehető vizsgákat az Oktatási Hivatal szervezi.

 

- A tanuló a szülő aláírásával, a félév vagy az év vége utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben akár a hiányzása miatt  nem értékelhető, és osztályozó vizsgára kapott engedélyt, úgy az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, hogy  független vizsgabizottság előtt kíván  vizsgázni.

 

 

 

 

 

 

A VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB  ALAPELVEI: 

A vizsgabizottság három főből áll. 

- elnök

- kérdező tanár

- ellenőrző tanár 

 

Ellátandó feladatok:

Az elnök      - felel a szabályok betartásáért

   -  ellenőrzi a vizsgázó adatait, vezeti a jegyzőkönyvet

                     -  ha kell, szavazást rendel el                              

Kérdező tanár(ok)  - csak megfelelő szaktanári végzettséggel lehet

             -  lehetőség szerint ne  az kérdezze a tanulót, aki a vizsgára küldte

Az intézmény igazgatója felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.

Ellenőrző tanár      - lehetőség szerint szakos tanár

         -  felel a vizsga szabályszerűségéért

 

AZ  ÍRÁSBELI  VIZSGÁK  ÁLTALÁNOS  SZABÁLYAI:

 

  • - a tanteremben csak egy diák ülhet
  • - a feladatlapot el kell látni az iskola pecsétjével, fel kell tüntetni a tantárgy nevét, a tanuló nevét és a dátumot
  • - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc
  • - a vizsgán használt segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával

 

Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani.

Pótló vizsga  esetén  egy nap három írásbeli vizsga is tartható.

Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár a jegyzőkönyvben rögzíti a tényt, és jelenti az igazgatónak.

 

 

Az írásbeli vizsga javítása:

  • - a szaktanár az adott vizsganapon, piros tollal javítja a tanuló írásbeli dolgozatát
  • - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a tanuló meg nem engedett segédeszközöket használt, azt  rávezeti  a  feladatlapra és értesíti az igazgatót

 

A SZÓBELI  VIZSGÁK  ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI:

 

Egy napon három szóbeli vizsga tehető le. 

 

  • - a  vizsgázónak  a tantárgyi vizsga előtt  minimum 15 perccel kötelező megjelennie.
  • - a  szóbeli  vizsgán a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készülhet az önálló szóbeli feleletre
  • - a felkészülési idő legalább 20 perc
  • - a szóbeli felelet során, a tanuló használhatja a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit
  • - a felelet maximum 10 percet tarthat
  • - ha a tanuló az adott kérdésben,  témában  teljes tudatlanságot mutat, egy alkalommal még kaphat új szóbeli feladatot

 

Ha a tanuló a szóbeli vizsgán szabálytalanságot követ el,az elnök figyelmezteti, erről jegyzőkönyvet  készít  és a vizsgabizottság dönt szóbeli vizsga eredményéről.      

 

A szabálytalanságok esetén a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki dönt a törvények alapján.

 

A GYAKORLATI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI:

 

A gyakorlati vizsgát vezető tanár tájékoztatja a vizsgázni kívánó tanulót a gyakorlati vizsga rendjéről.

A gyakorlati vizsgát a vizsgafeladatok számától  függetlenül  egy érdemjeggyel kell értékelni.

 

 

AZ EGYES  VIZSGATÁRGYAK  RÉSZEI,   KÖVETELMÉNYEI  ÉS  ÉRTÉKELÉSI RENDJE:

 

A  vizsgatantárgyak  követelményrendszere: 

 

Minden vizsgatantárgy követelményrendszere azonos az adott évfolyam, adott tantárgyának,  a Váci Radnóti Miklós Általános Iskola pedagógiai programjában található tantárgyi követelményrendszerével.

 

VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI:

irodalom                          írásbeli+ szóbeli

magyar nyelvtan             írásbeli+szóbeli

matematika                     írásbeli+szóbeli

történelem                      írásbeli+szóbeli

idegen nyelv                    írásbeli+szóbeli

fizika                              írásbeli+szóbeli           

kémia                              írásbeli+szóbeli  

földrajz                           írásbeli+szóbeli

biológia                           írásbeli+szóbeli 

természetismeret            írásbeli+szóbeli

társadalomismeret         írásbeli+szóbeli

informatika                    gyakorlati vizsga

testnevelés                     gyakorlati vizsga

 

A  TELJESÍTMÉNY     ÉRTÉKELÉSE:   

 

 A tanuló az egyes írásbeli és szóbeli vizsgateljesítménye alapján az alábbi értékelési mutatók szerint kapja meg az érdemjegyet:

alsó tagozat:                            magyar ny. és irodalom           matematika és más tantárgyak:

                                                   idegen nyelv:                    

91  - 100%     jeles                     90 - 100%  jeles                         91 -100%       jeles

80 -  90%      jó                          80 - 89%     jó                            71 - 90 %       jó

60 - 79%      közepes                 65 - 79%    közepes                   51 - 70%       közepes

40 - 59%     elégséges               50 - 64%  elégséges                  31 -  50%      elégséges

0  - 39%     elégtelen                 0 -  49%  elégtelen                   0 -   30 %      elégtelen

 

A tanulmányok alatti vizsgákról tanulónként és vizsgánként jegyzőkönyvet kell kiállítani.

Ennek  módját  a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 104.§ (1.)(2.)(3.) pontja tartalmazza. 

 

A tanulók kötelességei

 

 

  1. Minden tanuló köteles legjobb tudása és képessége szerint tanulni, iskolai feladatainak eleget tenni.

 

  1. Köteles tiszteletet és megbecsülést tanúsítani a felnőttekkel, az iskola egyéb dolgozóival, tanáraival, szüleivel és tanulótársaival szemben.

 

  1. Köteles betartani az iskola házirendjét és működési rendjét, baleset és tűzvédelmi szabályait.
  1. Köteles az iskolába a tanítás kezdete előtt legkésőbb 10 perccel érkezni, a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon fegyelmezetten viselkedni, az órai munkába érdemben bekapcsolódni. Az órai munka megtagadása fegyelmi vétségnek minősül.
  1. Az iskola helyiségeit és felszereléseit csak nevelői felügyelettel használhatja.
  1. Tűz, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény esetén köteles a levonulási terv szerint fegyelmezetten az előírásoknak megfelelően viselkedni.
  1. Ha balesetet, illetve más veszélyeztető körülményt észlel, haladéktalanul köteles azt jelenteni az ügyeletes nevelőnek, vagy a titkárságon.
  1. Azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota engedi – ha rosszul érzi magát, vagy megsérült.
  1. Minden tanuló köteles megőrizni az iskola és környezete tisztaságát, rendjét.
  1. Becsülje meg iskola, saját és társai személyi tulajdonát, felszereléseit. Az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.
  1. Köteles a szükséges taneszközökről gondoskodni, azokat megbecsülni. Minden más, az iskolai élettel, a tanulással nem összefüggő eszközt az iskolába hozni tilos. Balesetveszélyes ékszerek viselése nem megengedett. Az iskolai feladatokkal nem összefüggő felszerelésekért és értéktárgyakért az iskola nem vállal felelősséget.
  1. Mobiltelefon és egyéb hanghordozó, hang és képrögzítő eszközök használata tanítási idő alatt és a szünetekben tilos. Vétség esetén a pedagógus elveszi, és tanítás után adhatja vissza.

 

  1. Súlyosabb vétség esetén csak a szülőnek adható át.

 

  1. Az alsó és felső tagozaton a tanórák  idejére  a  telefonokat ki  kell kapcsolni! Anyagi  felelősséget az iskola  ezekért  az eszközökért nem vállal.
  1. Amennyiben a tanuló engedély nélkül hangfelvételt vagy fényképet készít, és ezzel visszaél, az iskola a személyiségi jogok védelme érdekében fegyelmi eljárást kezdeményez.
  1. A tanuló az iskolában életkorához illő módon és öltözetben, ünnepélyeken ünnepi öltözetben jelenhet meg.
  1. A tájékoztató füzetét köteles minden órára magával vinni, a kapott osztályzatokat beírni, és azt a pedagógussal, otthon szüleivel aláíratni. 
  1. Az iskola színeiben tudása legjavát adva képviseli iskoláját tanulmányi és sportversenyeken, egyéb rendezvényeken.
  1. Ápolja az iskola hagyományait, fogadja el annak szokásait, belső rendjét. Ismerje az iskola névadójának életútját, munkájával, magatartásával öregbítse az iskola jó hírnevét.
  1. A tanuló köteles az ingyenes használatra  kapott  tankönyveket                                                 - állapotukat megőrizve -  a tanév végén hiánytalanul leadni, a bennük lévő kárt megtéríteni.

A tanulók feladatai a saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében, az iskola létesítményeinek csoportos használata.

 

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően használhatják, helyiségeinek használói felelősek a következőkért:

  • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
  • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
  • a tűz- és balesetvédelmi és munkavédelmi szabályok betartásáért,
  • az iskolai házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
  • Az iskolában az alábbi felelősök működnek: hetesek, ügyeletesek, tantárgyi felelősök /pl. térképfelelős stb./

 

  • Az egyes tanítási órákon, a tanulók önkéntes jelentkezése alapján, különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását.
  • A tanulók felszerelésének és a házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök bekészítését.
  • A tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség működik közre.
  • Az iskolai és az iskola szervezésében rendezett ünnepségeken, megemlékezéseken az alkalomnak megfelelő ünneplő ruha viselése kötelező.
  • A diákönkormányzat rendezésében szervezett rendezvények zártkörűek, csak az iskola tanulói vehetnek részt.

 

A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről:

  • A tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket, egyéb taneszközöket, tanulmányi segédleteket a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével, az iskolavezetés hozzájárulásával lehet megrendelni.
  • A következő tanév tankönyveinek és taneszközeinek, tanulmányi segédleteinek megrendeléséről az adott tanév második szülői értekezletén /február/ tájékoztatjuk a szülőket.
  • A tankönyvek, taneszközök, tanulmányi segédletek véglegesítése, a tanév vége előtt kerül pontosításra. / május vége/

 

 

A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei:

 

A szociális segítségnyújtás szabályai:

 

  • Az iskolában a rászorulók kétféle támogatást igényelhetnek. Az egyik az étkezési térítési kedvezmény, a másik a tankönyvtámogatás.
  • Mindkettő odaítélése a beérkező szülői kérelmek és igazolások alapján történik a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

 

 

A Váci Radnóti Miklós Általános Iskola tankönyvellátásának rendje és a tanulói tankönyvtámogatás

 

 

Az iskolai tankönyvellátás rendjének jogszabályi háttere:

  1. A 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
  2. A 2013. évi CCXXII. törvény a nemzeti tankönyvellátásról
  3. A 17/2014.(III.12.) EMMI rendelet a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
  4. Az 501/2013.(XII.29) Kormányrendelet

 

A Köznevelési törvény 46.§ (4)  értelmében   2013/2014. tanévtől a tanulók felmenő rendszerben ingyen kapják a tankönyveket.

 

  • Iskolánk az elkövetkezendő tanévekben, felmenő rendszerben az új kerettanterveknek megfelelően rendeli meg a tankönyveket.

 

  • Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tartós tankönyveket az iskolai könyvtár állományából biztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, a szükséges pedagógus kézikönyveket kikölcsönözhetik a könyvtárból.

 

  • A tankönyvrendelés- a munkaközösségek véleményének kikérésével- az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el.                                                         

Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő határozatát.

 

A tanulók számára továbbra is biztosítjuk rászorultság alapján az ingyenes tankönyvellátást.

 

Az ingyenes tankönyvellátásban részesülők körét a 23/2004./ VIII:27./OM rendelet és a tankönyvpiac rendjéről a 2001. évi XXXVII. törvény szabályozza.

 

 

A jogosultságot a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendeletben meghatározott okirattal szükséges igazolni.

 

 

Normatív kedvezmény iránti igényt nyújthat be  a szülő a következő feltételek alapján:

 

  1. tartósan beteg /szakorvosi igazolás vagy magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás szükséges/
  2. sajátos nevelésű / iskolánk nyilvántartásában szereplő szakértői és rehabilitációs bizottság igazolásával rendelkező tanuló/
  3. három-vagy többgyermekes családban él /családi pótlék igazolása szükséges/
  4. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül /az önkormányzat által kiadott határozat/

 

A szülők megkapják a tankönyvek áráról szóló, a befizetéshez szükséges csekket, és a megjelölt időpontig kell az ellenértékét rendezni.

A szülőnek lehetőségük van a tankönyvek árát, ellenértékét többféle módon kiegyenlíteni. /banki átutalással, postai csekken és utalványokkal/

 

 

  • Az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összegét a mindenkori hatályos költségvetési törvény tartalmazza.

 

  • A tankönyvcsomag összeállításáról az elfogadott elvek és az ingyenes tankönyvellátásra fordítható keret alapján dönt a tantestület, és véleményezi a szülői munkaközösség.

 

  • Az iskola a kedvezményre jogosult tanulónak a saját tulajdonába adja a tankönyveket az állami támogatás mértékéig.

 

  • A nevelőtestület támogatja, ha azok a szülők,  akik támogatásban  nem részesülnek a könyvtár számára önként felajánlják a tankönyveket, későbbi felhasználásra.

 

  • A  tanuló, illetve a törvényes képviselője, szülője köteles a tartós tankönyvek    /térkép, szótárak, kötelező olvasmányok, egyéb segédletek/ elvesztéséből, rongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni.

 

 

Az étkezési támogatás rendje:

 

  • Az alanyi jogon /normatív/ kedvezményezettek körét a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI.  Törvény szabályozza.
  • Vác Város  Önkormányzati Képviselőtestület által rendeletben megállapított  mindenkori térítési díjakat kell a szülőnek befizetni postai csekk formájában.

 

  • A normatív támogatásnál 100% illetve 50% igénybevételére van lehetőség.
  • Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett díjat túlfizetésként a következő havi térítési díjba számolja bele.
  • A tanév végén fel nem használt étkezési térítési díjat a szeptemberi étkezéseknél tudjuk figyelembe venni.
  • Ha a következő tanévtől a tanuló nem étkezik, van rá mód, hogy a túlfizetett napokat, étkezés formájában számoljuk el.

 

 

 

A rászorulók számára az anyagi támogatáson kívül az alábbi lehetőségeket biztosítjuk:

 

  • képességük fejlesztését, kibontakozását felzárkóztató foglalkozásokon,/pl. korrepetálás, / és napköziben,
  • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatát,
  • a nevelők és tanulók segítő, személyes kapcsolataival,
  • a szülők, a családok nevelési, életvezetési problémáiknak, gondjaiknak segítésével,
  • esetenként családlátogatásokkal, szoros kapcsolatot tartunk a Váci Tankerületi Központtal a Váci  Család- és Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociálisan hátrányos tanulóknak  minél hamarabb segíteni tudjuk.

 

Az iskola munkarendje:

  1. Az iskola  éves munkarendjét a tantestület határozza meg a tanévnyitó tantestületi értekezleten.
  1. Az iskola munkarendjében az oktatási miniszter által kiadott, az adott tanévre vonatkozó előírásai alapján  a diákönkormányzat javaslatát is figyelembe véve a tantestület
    dönt. / tanítás nélküli munkanap/
  1. Az éves munkarendben, munkatervben határozza meg a tantestület az iskola hagyományos programjainak időbeni elosztását, a tanítás nélküli munkanapokat.
  1. Erről az osztályfőnök ad tájékoztatást a tanulóknak az osztályfőnöki órán és a szülőknek az első szeptemberi szülői értekezleten.

Iskolánk, a tanulóközösség hagyományai:

 

  • tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyek, ballagás
  • iskolai ünnepélyek, megemlékezések
  • részvétel a városi ünnepségeken
  • mikulás, karácsony
  • farsang
  • diák-önkormányzati nap
  • Radnóti nap
  • tanulmányi versenyek
  • papírgyűjtés

 

Tanórán kívüli foglalkozások rendje, és a rendezvényeken való kötelező részvétel szabályai:

 

  1. A tanórán kívüli foglalkozásokat csak megfelelő létszámú / legalább 10 fő/ jelentkező esetén lehet szervezni. / a korrepetálás ez alól kivételt jelent /
  1. Alacsony létszámnál az igazgató egyedi elbírálása alapján intézkedik a foglalkozás megszüntetéséről vagy a további folytatásáról.
  1. A tanórán kívüli foglalkozások helyét, időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az órarendben  a terembeosztással együtt.
  1. A foglalkozások megbízott vezetői éves munkaprogramot dolgoznak ki, amelyet az igazgató hagy jóvá. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.
  1. A foglalkozások működési költségeit az iskola  éves költségvetésében biztosítja.
  1. Az iskolai munkaterv szerint szervezett kirándulásokon, iskolai kulturális rendezvényeken, évnyitón, évzárón minden tanulónak részt kell vennie.

Indokolt esetben az igazgató adhat felmentést, egyeztetve az osztályfőnökkel.

  1. Bizonyos esetekben a délutáni rendezvényeken való részvétel alól az osztályfőnök is adhat felmentést.
  1. Az iskolai ünnepélyeken való részvétel minden tanuló számára kötelező. Indokolt esetekben távolmaradást az osztályfőnök is engedélyezhet.
  1. Az iskola által szervezett szakkörökbe, sportkörökbe szülői hozzájárulással a tanuló önként jelentkezhet. Arról  kimaradni  csak írásbeli kérelem benyújtását követően lehetséges.
  1. Az emelt szintű tantárgyak oktatásában résztvevőknek a tantárgyi órán való részvétel kötelező.
  1. A tanuló a nevelő javaslatára korrepetáláson vehet részt.

 

  1. A tanulók tagjai lehetnek az iskolán kívüli egyesületeknek  szülői engedéllyel, melyről az osztályfőnököt tájékoztatni kell.

Az iskola működési rendje:

 

 

  1. A tanítás  általában 8 órakor kezdődik  és 14.20 óráig tart.

Minden diák a tanítás kezdete előtt 10 perccel korábban érkezik meg az iskolába, elfoglalja a helyét a tanteremben, vagy a szaktanterem előtt fegyelmezetten várja tanárát.

 

Amennyiben a tanítási órák zavartalan megtartásához szükséges, úgy a tanítás kezdődhet 7.10 órakor is. /tanévenként az iskolai órarend ennek megfelelően készül el/

  1. Az órák 45 percesek, az óraközi szünetek 15 illetve 10 percesek. A tízórai szünet kivételével – ha az időjárás engedi – a tanulók az udvaron tartózkodnak.
  1. Előzetes szülői kérés alapján 6.30-7.30 óráig reggeli ügyeletet biztosítunk a korábban érkező tanulóknak. A nevelői és tanulói ügyelet 7.30 órától működik.

 

 

Az iskolában a tanítási órák és az  óraközi szünetek rendje a következő:

  1. óra              7.10 –     7.55        
  2. óra              8 00    −     8 45
  3. óra                9 00    −     9 45
  4. óra              10 00   −   10 45                                                                                             5. óra              10 55    −   11 40
  5. óra              11 50   −   12 35
  6. óra              12 40   −   13 25
  7. óra              13.35 -    14.20

 

napközi otthon: 11.40- 16.00 óráig                       tanulószoba: 13 - 16 óráig

  1. Az ebédeltetés 11.45 órától 14 óráig tart nevelői felügyelet mellett.
  1. Az utolsó órát tartó nevelő az iskolában étkező tanulókat elkíséri az ebédlőbe, ahol a tanulók kulturáltan és fegyelmezetten fogyasztják el az ebédet.
  1. A szünetekben az iskolai rendről és fegyelemről a nevelői és a tanulói ügyelet gondoskodik.
  1. Az iskolai büfét kulturáltan és fegyelmezetten vehetik igénybe a tanulók.
  1. Tanítási idő alatt a tanulók az iskolából engedély nélkül nem távozhatnak el.
  1. A napközis foglalkozások a tanítási órák után, a tanulószobai foglalkozások 13.30 órakor kezdődnek. A tanulószobai foglalkozások előtt nevelői ügyeletet tartunk.
  1. Tanítási idő után az iskola udvarán a tanulók csak szervezetten és engedéllyel tartózkodhatnak.
  1. A tanítás befejezése után a tanulók előzetes jelentkezés alapján tanítási órán kívüli foglalkozásokon vehetnek részt. / szakkör, sportkör, kézműves foglalkozások, játékdélutánok stb./
  • A délutáni foglalkozások általában 14 órakor kezdődnek, ettől eltérő időpontban foglalkozást csak az igazgató engedélyezhet.
  • A délutáni foglalkozások időtartama 60 perc.
  • Ha két egymást követő foglalkozáson vesz részt a tanuló, és másik terembe megy,

      néhány perces távolmaradása nem minősül késésnek.

  1. Mulasztás esetén a tanuló értesíti osztályfőnökét a mulasztás okáról. 3 napon túli mulasztást csak orvosi igazolással lehet igazolni. Félévente 3 napot a szülő is igazolhat. Rendkívüli esetben a szülő kérésére 3 napon túlra tervezett mulasztást csak az igazgató engedélyezhet.
  1. A tanítási óra megkezdése után érkező tanuló későnek minősül. A késés idejét az órát tartó pedagógus a napló megjegyzés rovatában rögzíti. A késések ideje összeadódik, és igazolásuk az egyéb mulasztásokhoz hasonlóan történik.
  1. Az igazolatlan hiányzás befolyásolja a tanuló magatartásának minősítését.
  1. Az étkezési csekket legkésőbb minden hónap  10-ig kell befizetni, de legkésőbb 15-ig.

16.A tájékoztató füzet pótlása / elvesztés, egyéb ok miatti megsemmisülés esetén / a postaköltséggel növelt ár megtérítése mellett történik. Az új tájékoztató füzetbe az érdemjegyek, a dicséretek, valamint a fegyelmező bejegyzések pótlólag beírásra kerülnek. A füzet elvesztése amennyiben a tanuló hibájából történik, fegyelmi vétségnek minősül.

17.A tanulói tankönyvtámogatás minden évben a vonatkozó rendelet szerint, rászorultság alapján az ifjúságvédelmi felelősök, valamint az osztályfőnökök véleményének meghallgatásával a nevelőtestület döntése alapján kerül kiosztásra. Az ehhez szükséges igazolásokat a szülők a megadott határidőre beszerzik.

 

A hetesek feladatai:

 

  1. A hetesek a tanítás megkezdése előtt érkeznek az iskolába. Az érkezés időpontja: 7.30 óra
  2. A két hetes a feladatát megosztva teljesíti
  3. Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit / tiszta tábla, kréta szemléltetőeszköz, szellőztetés, / a tiszta kulturált környezetet.
  4. Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig.
  5. Jelentik a hiányzok nevét, az esetleges problémákat, gondokat, rendellenességeket.
  6. Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor csengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, vagy jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát.
  7. A hetes figyelmezteti osztálytársait, hogy a termet rendben hagyják el.
  8. Távozáskor leoltják a világítást.
  9. Az utolsó óra után bezárják az ablakot.
  10. Ha a hetes hiányzik, az ő helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz.
  11. A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén, annak súlyosságától függően, az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról.

 

A heteseket, munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni.

 

Az ügyeletesek feladatai

 

Főbejárat:

  • Az ügyelet minden nap 7.30-kor kezdődik. és minden szünetre vonatkozik.
  • Az ügyeletes 7.30 előtt nem engedhet be tanulót az aulába.
  • 7.30-kor kinyitja a bejárati ajtót, és segíti a fegyelmezett bevonulást.
  • 7.30 – tól  8.00 –ig és szünetekben a büfénél várakozók között fegyelmet tart
  • Szünetekben a vásárlás után a főbejáraton nem mehetnek ki a tanulók az udvarra, csak az aulán keresztül.
  • Becsöngetés után mindenkit a terembe küld.
  • A főbejáraton át a tanuló az iskolát csak engedéllyel hagyhatja el.

Udvari ügyelet:

  • Az ügyelet 7.30-től kezdődik és 11.50-ig tart.
  • Kicsengetéskor kinyitja a bejárati ajtót, segíti a fegyelmezett kivonulást
  • Becsöngetéskor a bejárati ajtónál segíti a bevonulást, az udvar távoli részéből beküldi a tanulókat. A szünetek végén becsukja az ajtókat.

 

Emelet, aula:

  • Az ügyelet 7.30-kor kezdődik, és minden szünetre vonatkozik.
  • A tízórai szünet kivételével kiküldi a tanulókat az udvarra, ellenőrzi a mellékhelyiségeket is. Ha fegyelmezetlenséget tapasztal, intézkedik, vagy szól az ügyeletes pedagógusnak.
  • Tízórai szünetben segíti a hetesek munkáját.
  • Ügyel arra, hogy becsöngetések után ne tartózkodjanak tanulók a folyosókon. Munkája végeztével ő is bemegy órára.

 

Hátsó udvari bejárat:

  • Az ügyelet 7.30-kor kezdődik, és a szünetekre vonatkozik.
  • Kinyitja a szünet elején az ajtókat, a folyosón tartózkodókat kiküldi az udvarra. Ügyel a mellékhelyiségek rendjére, és hogy ott fölöslegesen ne tartózkodjon tanuló.
  • A szünet végén bezárja az ajtókat.

 

A tanulók jutalmazásának formái és rendje:

A szaktárgyi, kulturális és sport terén kiemelkedő eredményt elért tanulók jutalmazásban részesülhetnek. A jutalmazás lehet oklevél vagy tárgyjutalom / általában könyv /

 

A tanulók az alábbi dicséretekben részesülhetnek:

 

  • szaktanári dicséret,
  • osztályfőnöki írásbeli dicséret
  • a diákönkormányzat dicsérete
  • igazgatói írásbeli dicséret
  • nevelőtestületi dicséret

 

A nem hiányzó tanulók elismerő oklevélben részesülnek.

Minden tanév végén az alábbi címek adományozására kerül sor a nevelőtestület javaslata alapján:

„ A Váci  Radnóti Miklós Általános Iskola kiváló tanulója”

„ A Váci  Radnóti Miklós Általános Iskola kiváló alsó tagozatos tanulója”

„ A Váci  Radnóti Miklós Általános Iskola kiváló sportolója”

 

 

 

A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás szabályai, a tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések:

 

Az a tanuló, aki az iskolai házirendet vagy az iskola kialakult hagyományait súlyosan megsérti, büntetésben részesül.

 

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül.

A büntetés fokozatai:

           

            - osztályfőnöki, szaktanári írásbeli figyelmeztetés

            - osztályfőnöki intés

            - osztályfőnöki megrovás

            - igazgatói írásbeli figyelmeztetés

            - igazgatói intés

            - igazgatói megrovás

            - nevelőtestületi megrovás

            - fegyelmi eljárás

A fegyelmi  eljárások fokozatai a magatartási füzetbe, az osztálynaplóba és a tájékoztató füzetbe beírásra kerülnek.

 

Kirívóan súlyos fegyelmezetlenség esetén az egyes fokozatok átléphetők.

Az igazgatói büntetések egyes fokozatait megelőzhetik a diákönkormányzat fegyelmi bizottsága előtti elbeszélgetések, valamint a nevelőtestület előtti szülőkkel történő esetmegbeszélések.

  1. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.
  2. A tanulót a kötelességszegés súlyosságát tekintve igazgatói  büntetésben kell részesíteni, az alábbi esetekben :
  3. az agresszió megnyilvánulása, mint a másik tanuló megverése, bántalmazása,
  4. egészségre ártalmas szerek iskolába hozatala, fogyasztása, mint: dohány, szeszesital, drog
  5. szándékos károkozás,
  6. az iskola nevelőinek, és alkalmazottainak, azok emberi méltóságának megsértése
  7. ezeken kívül, minden olyan cselekmény, amely a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősül.
  1. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén, a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható.
  1. A fegyelmi eljárás megindításáról az intézmény vezetője, az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt.
  1. A fegyelmi eljárásról a szülőt hivatalosan értesíteni kell, és meg kell idézni fegyelmi tárgyalásra.
  1. A büntetés fokozatát írásba kell foglalni,  és azt a szülő tudomására kell hozni.
  1. A gondatlan vagy esetleg szándékos károkozása esetén a tanuló törvényes képviselője, szülője kártérítésre kötelezhető a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben.
  1. A kártérítés mértékét, a körülmények figyelembevételével, az iskola igazgatója határozza meg.

 

A szülők tájékoztatása a tanulók haladásáról, tanulmányi

munkájáról :

  1. A szülőket a tanulók egyéni továbbhaladásáról a nevelők a következő módon tájékoztatják: szóban:
  • családlátogatásokon,
  • szülői értekezleteken
  • nevelői fogadóórán
  • írásban: tájékoztató füzetben (ellenőrző könyv)
  1. Minden hónap első hétfőjén 17 órától fogadóórát tartunk. Az időponttól való eltérésről a szülőket a tájékoztató füzetbe történő bejegyzéssel értesítjük.

 

Elektronikus napló tervezett használatáról: amennyiben az iskola technikai feltételei adottak lesznek,  a nevelőtestület véleményének kikérése mellett az elektronikus naplót bevezetjük.

  • A szülők a fogadóórán kívül is fordulhatnak rendkívüli esetben az igazgatóhoz, osztályfőnökhöz, szaktanárhoz előzetes időpont egyeztetés alapján.
  • A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, az iskola igazgatója: a szülői munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, a porta melletti hirdetőtáblán folyamatosan tájékoztatja,az osztályfőnök: az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.
  • A tanuló, a szülő jogsérelem esetén az osztályfőnökhöz illetve az iskola igazgatójához fordulhat a sérelem elszenvedésétől számított 15 napon belül.
  • Az iskola egész területén tilos a dohányzás! /a 2011. évi  XLI. törvényrendelkezése alapján/

 

A tanulók számonkérése, a dolgozatírás rendje:

 

  1. A dolgozat egy témakör 3 vagy ennél több óra anyagára épülő számonkérési forma.
  2. Magyar irodalomból a fogalmazás dolgozatok témazáró dolgozatnak minősülnek.
  1. Egy tanítási napon, a tanuló legfeljebb 2 /kettő/ dolgozatot írhat a felső tagozaton, az alsó tagozaton 1 /egy/.
  2. A nevelő két héten belül köteles ezeket kijavítani, a tanuló számára kiosztani.
  1. A témazáró dolgozat kivételével más dolgozat hazavihető, és a szülőkkel megismertethető.
  2. Amennyiben a szülő a témazáró dolgozatba is betekintést kíván tenni, úgy arra az iskolában, a szaktanár jelenlétében nyílik lehetősége a fogadóóra keretében.
  1. Az írásbeli felelet nem minősül dolgozatnak.
  1. A dolgozatok javításával, értékelésének szempontjaival kapcsolatos kérdéseiket a tanulók feltehetik, arra választ kell kapniuk.

 

A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyon jogára vonatkozó szabályok:

  1. A köznevelési törvény alapján a tanuló által előállított dolog, alkotás értékesítése esetén díjazás illeti meg.
  1. A díjazás mértékéről előzetesen a tanulóval az intézmény állapodik meg.
  1. A tanulók a tanítási órákon, napközis foglalkozásokon, szabadidős tevékenységek ideje alatt készített, előállított alkotásaikat hazavihetik.

       Egyéb, az intézményre vonatkozó szabályok:

Testnevelési foglalkozásra, edzésre vonatkozó külön szabályok:

  • A tornaterem és az öltöző területén azok a diákok tartózkodnak, akiknek testnevelés órájuk van.
  • A tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat.
  • A testnevelési órákon a tanulók kötelessége, önmaga és társai testi épségét védő szabályokat, tanári utasításokat betartani.
  • A tanulók a hosszú hajukat kötelesek összefogni.
  • A délutáni spotfoglalkozást csak tanár, edző, vagy megbízott nevelő vezetheti.
  • A tornatermet a tanuló egyedül nem használhatja. 
  • A spoteszközöket a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.
  • Az öltöző nyitásáért és zárásáért a szaktanár a felelős.
  • A felmentettek a testnevelés óra ideje alatt az iskolát nem hagyhatják el,  osztályukkal az órán kell tartózkodniuk.
  • A sportfoglalkozáson a tanulóknak – utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, melegítő) kell viselni.
  • A sportfoglalkozáson a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.

 Az ideiglenesen felmentett tanulók is a tornateremben tartózkodnak, azt csak a nevelő

      engedélyével hagyhatják el.

A Nemzeti Köznevelésről  szóló 2011. évi CXC. törvény 35.§ értelmében,               2013. szeptember 1-től az állami általános iskolában az etika óra vagy az ehelyett választható, az egyházjogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része.

A hit- és erkölcstan óra az iskolai nevelés –oktatás  felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

 A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX: törvény szerinti fakultatív hit- és erkölcstanra vonatkozó rendelkezései kifutó rendszerben érvényesek.

 

 

A fakultatív hit-és vallásoktatás idejének, helyének

meghatározása:

  1. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes.
  2. Az iskola együttműködik a város történelmi egyházaival.
  3. Megfelelő létszámú foglalkozáshoz tantermet biztosít az iskola tanítási rendjéhez igazodva.
  4. A tanulók hit-és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi.
  5. A tanév elején közös egyeztető megállapodásoknak megfelelő időpontokban tartják óráikat.
  6. Az iskolai házirend betartása a hitoktatáson részvevő tanulóknak is kötelező.
  7. Az intézmény vezetője a hitoktatás működésének rendjét, helyét, idejét bejelentés nélkül is ellenőrizheti.


Házirend a napközi otthonban

Intézményünkben az iskolai házirend a napközis tanulókra is érvényes.

Általános tudnivalók:

 

  1. A napközibe való felvételi igényt a szülők előre, minden év májusában a felvételi lapon kérhetik.
  2. Ez történhet az l. osztályba való beiratkozáskor, év végén, indokolt esetben a tanév bármely időszakában.
  1. A napközis foglalkozások ideje a csoportok heti rendjétől függően kötött, ezért attól eltérni csak kivételes esetben lehet /pl. szakkörök, hittan, sportkör stb./
  2. A foglalkozások ideje: a tanóra befejezésétől – 16-ig tart.

 

  1. Szülői igény esetén a tanulók számára 16 óra és 16.30 óra között az iskola felügyeletet biztosít.
  1. A napközis csoportok átvétele az utolsó óráról való kicsöngetéskor történik.
  2. A foglalkozásról a szülő írásbeli kérelme alapján lehet elengedni a tanulót.
  1. Az ebédlőben nevelői felügyelettel, az időbeosztásnak megfelelően étkeznek.
  2. Törekedni kell a helyes étkezési kultúra kialakítására.
  1. A délutáni foglalkozásokon a tanuló iskolai felszerelése mellett szükséges a tisztasági csomag használata is.
  1. A napközis nevelők az étkezés és a tanulási foglalkozások között levegőzési, és szabadidős foglalkozásokat szerveznek a gyerekek számára, ahogyan azt a csoportok elfoglaltsága megengedi.
  1. Tanulási időben a délelőtt feldolgozott anyag gyakorlása, az írásbeli és szóbeli házi feladatok elkészítése történik.
  1. Tanulási időkeret:             1- 2.osztályban                 1 óra
  1. osztályban                   1 óra 20 perc
  2. osztályban                   1 óra 30 perc
  1. A napközis tanuló köteles a tanulmányi munkában fegyelmezetten, a képességeihez mérten a leghatékonyabban részt venni.

 

  1. A tanulási foglalkozásokat a szülők, hozzátartozók, idegenek nem zavarhatják.
  1. A tanuló a napköziből csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelmére távozhat el.

 

  1. A szülők értesítése gyermeke magatartásáról, szorgalmáról az üzenő füzeten keresztül történik.
  2. Fegyelmezetlen magatartás miatt a tanuló másik csoportba áthelyezhető ill. súlyosabb esetben fegyelmi vizsgálat után sor kerülhet a napköziből való kizárásra.

 

  1. A napköziben tanúsított magatartás az iskolai értékelés részét képezik.


A tanulószoba házirendje

 

 

  1. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben tanév közben is lehetséges a tanuló tanulószobai felvétele.
  1. A tanulószobai foglalkozások 13 - 16 óráig tartanak. A foglalkozások az ebédeltetéssel kezdődnek. Az uzsonnázás a tanulási idő után  a nevelő irányításával történik.
  1. A foglalkozásokon az aznapi írásbeli feladatok elvégzése és a másnapra való felkészülés történik. A számonkérés a tanulószobai foglalkozást tartó nevelő feladata.
  1. A tanulószobai foglalkozások alól felmentést az osztályfőnök, a tanulószoba vezető, a foglalkozást tartó nevelő adhat.
  2. A felmentés adható sportkörre, zenei, szakköri stb. foglalkozásra, szülő-gondviselő kérelemre.
  • Az étkezési díj befizetését igazoló csekket minden hó 10-ig legkésőbb 15-ig köteles a szülő befizetni.
  • A tanulószoba vezetője a tanév elején az osztályfőnök segítségével felméri a tanulószobára jelentkező tanulókat.
  • Segít a tantárgyfelosztás alapján kijelölt pedagógusok tanulószobai beosztásának megszervezésében.
  • Szervezi és figyelemmel kíséri a tanulószobai korrepetálások rendjét.
  • Felméri a tanulószobás tanulók étkezési igényeit, ellenőrzi az étkezés rendjét.
  • Nyilvántartja a hiányzó tanulókat.
  • A menza vezetője a felső tagozatos tanulók étkezésének megszervezéséért felelős. Ezt a munkát a tanulószoba vezetőjével összehangolva végzi.
  1. Figyelemmel kíséri az étkezési térítési díjak időben történő befizetését.

Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok:

 

A tanulók egyéni tanulását, önképzését, a tanítási napokon a tanórák után, a napközis foglalkozások ideje alatt látogatható iskolai könyvtár segíti.

  1. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és az                intézmény dolgozói vehetik igénybe.
  2. A könyvtárba kabátot, táskát  behozni nem szabad, ezek elhelyezése a folyosói faliszekrénybe történik.
  3. A könyvtárban étkezni  tilos!
  4. A könyvtárban tartózkodás ideje alatt,  hangos beszéddel egymás munkáját nem lehet zavarni.
  5. A könyvtár használata ingyenes.

6.A könyvtári állomány nagyobbik része kölcsönözhető, vagy részben kölcsönözhető, kisebbik része csak a könyvtárban olvasható.

 

  1. A könyvek kölcsönzési idejét a könyvtáros a szabályoknak megfelelően határozza meg.

                                 

  1. A kölcsönzés ideje 2 hét, kétszer  hosszabbítható  újabb két hétre.
  1. Ha a tanuló a könyvtári könyvet elveszíti, vagy megrongálja, köteles az okozott kárt megtéríteni.  

A kölcsönző tanuló, / a kölcsönző tanár is/ anyagilag felel a könyvek megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért.

 Az elvesztett  vagy megrongált dokumentumot az olvasó köteles azonos példánnyal pótolni vagy a mindenkori beszerzési értéket kell megtéríteni. 

  1. A tanév végén a könyvtári tartozásokat rendezni kell.
  1. A tanév végén, ha  a tanuló a tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat.
  1.  A könyvtár  mindenkori  nyitva tartása a könyvtár bejárati ajtaján kerül kifüggesztésre.           

                   

                         A  könyvtár nyitvatartási rendje:

                                

                                  hétfő:            12 -16 óra

                                  kedd:            10 -16 óra

                                  szerda:         10- 16 óra

                                  csütörtök:    11 -16 óra

                                  péntek:         12-15 óra

 

13.  A tanulói jogviszony  és az alkalmazotti  munkaviszony megszüntetése csak a könyvtári tartozás rendezése után  történhet meg.

14.  A számítógépet és azok perifériáit csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.  A  számítógépeket  a diákok  tanítás után, szabadidejükben használhatják. A gép mellett elhelyezett füzetben / a visszakereshetőség érdekében/ a tanulóknak aláírásukkal jegyezni kell mettől- meddig használták a gépet.

15.  Az informatikai eszközeinek épségére, szabályos kezelésére mindenkinek kötelessége ügyelni. Amennyiben rongálás történik, akkor a mindenkori használó a kárt megtéríteni köteles.

  1.  A tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.


Számítógéppel  felszerelt  terem  használatára  vonatkozó                szabályok:

 

  1. A számítógéppel és interaktív táblával felszerelt teremben csak az órát tartó tanár                         

felügyelete mellett lehet tartózkodni.

  1. A terem ajtaját zárva kell tartani, zárás előtt áramtalanítani kell.
  1. A teremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megtartani.
  1. Ételt, italt bevinni, ott elfogyasztani tilos!
  1. A számítógépeket rendeltetésszerűen kell használni.

 

  1. Az elektromos hálózatba más  nem  odaillő berendezéseket csatlakoztatni nem lehet.
  1. Tilos a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített rendszer és más alkalmazói program paramétereit, jellemzőit megváltoztatni.
  1. Tilos a mások személyes adatait feltenni, munkáit elolvasni, letörölni, módosítani.          Illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, a jogosultságot kijátszani, a védelmi rendszert feltörni.
  1. Bármilyen meghibásodást észlel, azonnal szólnia kell a szaktanárnak.
  1. Az interneten csak az iskolába illő oldalakat lehet látogatni.
  1. Tilos az internetre személyiségi jogokat sértő adatokat feltenni.
  1. A számítógépes hálózat szabályait mindenki köteles betartani.

 

Az intézmény óvó- védő előírásai:

 

  1. A tanév első osztályfőnöki óráján a tanulók részére baleseti és tűzvédelmi oktatást kell tartani. Az oktatásnak ki kell terjednie a tanulók egészségének és testi épségének védelmére vonatkozó előírásokra, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokra, a tilos és az elvárható magatartásformák ismertetésére. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell!
  1. Fel kell hívni a tanulók figyelmét a baleseti veszélyekre és azok következményeire minden olyan foglalkozás előtt, amikor egészségüket, testi épségüket veszélyeztető körülmények állhatnak fenn. Pl. tanulmányi kirándulás, tanulmányi séta, technika, számítástechnika, kémia, fizika, testnevelés óra, sportkör, hulladékgyűjtés stb.
  1. Meg kell ismertetni a tanulókkal a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályait, a szabályok helyes alkalmazását. Lehetőség szerint a szabályok alkalmazását ellenőrizni kell, különös tekintettel az iskolába érkezés, illetve az iskolából való távozás körülményeire.
  1. Meg kell teremteni a nevelés és oktatás biztonságos feltételeit. Ennek érdekében rendszeres intézményi szemlét kell tartani a tanulóbaleseteket előidéző okok feltárására, illetve az okok megszüntetésére.
  1. Az osztályfőnöki órák keretében évente legalább két alkalommal felvilágosító oktatást kell tartani a káros szenvedélyek romboló hatásairól. Az oktatásba szükség szerint be kell vonni az egészségügyi dolgozókat, illetve a rendőri szerveket.
  1. Minden osztályfőnöknek feladata, hogy a veszélyeztetett gyermekeket kiszűrje és jelezze az ifjúságvédelmi felelősnek. Az osztályfőnöki és az ifjúságvédelmi felelős együttműködésével a veszélyeztetett gyermekek családi hátterét fel kell térképezni és lehetőség szerint a veszélyeztetettség okait fel kell tárni, ha szükséges külső segítséget felhasználva.

Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot kell tartani a gyermekjóléti szolgálattal, illetve egyéb intézményen kívüli gyermekvédelmi feladatot ellátó intézménnyel

  1. A szülőket tájékoztatni kell a gyermek és ifjúságvédelmi felelősök személyéről, fogadóidejéről, valamint feladatairól. Jól látható helyen közzé kell tenni a gyermekvédelmi feladatot ellátó legfontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát.
  1. Az intézménynek lehetőséget kell biztosítani, hogy az iskolaorvos, a védőnők, illetve egyéb szakemberek bevonásával a gyermekek rendszeres egészségügyi ellátásban – kérés esetén – pszichológiai tanácsadásban részesüljenek. /védőoltás, szemészeti, belgyógyászati szűrővizsgálat, speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkozás stb./
  1. Az iskolának olyan működési rendet kell kialakítani, mely segíti a gyermekek        egészséges fejlődését:
  • felzárkóztató, tehetséggondozó munka,
  • kellő pihenőidő, tartalmas szabadidő,
  • rendszeres testmozgás.
  1. A rászoruló tanulók részére biztosítani kell a napközis vagy tanulószobai ellátást, illetve a rendszeres étkeztetést. Szükség esetén kedvezményes ellátásban kell részesíteni a rászorulókat.
  1. Tűz és bombariadó esetére az intézménynek kivonulási, mentési tervvel kell rendelkeznie, melyet az intézmény valamennyi dolgozójának ismernie kell. A kivonulási tervet minden tanteremben, valamint a portán ki kell függeszteni. Az intézmény kivonulási tervét a melléklet tartalmazza. Évente egy alkalommal kivonulási próbát kell tartani.
  2. Tűz és bombariadó esetére az intézménynek kivonulási alaprajznak megfelelően, lehetőleg a leggyorsabban, fegyelmezetten kell elhagyni az épületet.

A tanulókat az udvaron az épülettől minél távolabbra kell kísérni.

A tanulók biztonságba helyezése után, lehetőség szerint segíteni kell az oltásban és a vagyonmentésben annak érdekében, hogy minél kevesebb kár keletkezzen.

A fontos dokumentumok / bizonyítványok, anyakönyvek, osztálynaplók stb./ mentéséért felelős:

  • az iskolavezetés
  • iskolatitkár
  1. A tűzoltóknak minden segítséget meg kell adni az oltás érdekében.

A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek:

  1. Az iskolában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető.
  1. A tanuló által nem használható gépek, eszközök:
  • villamos köszörűgép
  • barkácsgép faesztergálásra,
  • körfűrész, kombinált gyalugép.
  1. A tíz évesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete mellett használható eszközök gépek.
  • villamos fúrógép,
  • barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong,
  • törpefeszültséggel működő forrasztópáka
  • 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, úgynevezett „pillanat” –forrasztópáka
  • villamos háztartási gépek /tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép/
  • segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz / az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló/.
  1. Számítógép csak a pedagógus felügyelete mellett használható.
  1. A tanteremben a televíziót az interaktív táblát és kiszolgáló egységeit csak pedagógus kezelheti.

 

A  Váci  Radnóti Miklós Általános Iskola házirendjének elfogadása és jóváhagyása

                          

Záró rendelkezések:

     

A Váci Radnóti Miklós Általános Iskola házirendjének módosítását és  kiegészítéseit

 a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat  véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértettek és elfogadásra javasolták.              

 

                                                                                    ……………………………..                                                                     Vác, 2017. március 30.                                                            igazgató                

 

A Váci  Radnóti Miklós Ált.  Iskola  házirendjét az iskolai diákönkormányzat véleményezte,a benne foglaltakkal egyetértettek és elfogadásra javasolták.

 

 

 

Vác, 2017. március 30.                 

…………………………………..                  ………………………………………….

Iskolai diákönkormányzat elnöke                     Diákönkormányzatot segítő pedagógus

 

 

 

A Váci  Radnóti Miklós Általános Iskola  házirendjét a szülői munkaközösség  véleményezte,  a benne foglaltakkal  egyetértettek és  elfogadásra javasolták.

 

 

 

Vác, 2017. március 30.                                    ………………………………….

                                                                           Szülői munkaközösség elnöke

A  Váci Radnóti Miklós Általános  Iskola nevelőtestülete a házirend módosítását a                     2017. március 31. rendkívüli  megbeszélésén  elfogadta.

 

 

                                                                                    .........................................                                                          Vác, 2017. március 31.                                                              igazgató

                                          Legitimációs nyilatkozat

A Váci Radnóti Miklós Általános Iskola  2017. március 31-én az iskola házirendjének a                 

nevelőtestület által kiegészített és a javaslatokkal elfogadott végleges tartalmát a szülői    

munkaközösség megismerte és elfogadta.

Az elfogadásakor a rendeletben  meghatározottak   szerint a diákönkormányzat és a szülői

munkaközösség egyetértési és véleményezési jogát gyakorolta.

Vác, 2017. március 30.                                                     …………………………………..

                                                                                                            igazgató

………………………………………                                 ………………………………….

   a szülői munkaközösség elnöke                                         a diákönkormányzatot segítő

                                                                                                             pedagógus

                            

                                            Jegyzőkönyv

Készült: 2017. március 30-án a Szülői Munkaközösség megbeszélésén.

helye: Váci Radnóti Miklós Általános Iskola   

Napirend:  A Váci Radnóti Miklós Általános Iskola házirendjének tanulói jogviszonyaira vonatkozó kiegészítésének megismerése, véleményezése. 

Laczi István  igazgató úr köszönti  a szülőket, majd felkéri Dóra Erzsébet igazgató helyettest a jegyzőkönyv vezetésére. A jegyzőkönyv hitelesítésére  Szalai Enikőt a szülői munkaközösség elnökét és Nagy Ágnes nevelőt.

Laczi István igazgató úr elmondta, hogy iskolánk házirendjének a tanulókra vonatkozó szabályzatát  törvényességi szempontból megvizsgáltuk, a jelenlegi jogszabályok változásainak megfelelően néhány témakörében kiegészítettük.

A kiegészítéseket részletesen ismertette.

A szülők véleményezési jogukat gyakorolva, a házirend kiegészítéseit elfogadták, további hozzászólás nem volt.

Igazgató úr megköszönte a részvételt és az értekezletet bezárta.                

Vác, 2017.  március 30. 

……………………………………..                                 ……………………………………

            Laczi István                                                                          Dóra Erzsébet ig.h      

              igazgató                                                                            jegyzőkönyv –vezető

……………………………………..                                     …………………………………..

      Szalai Enikő  SZMK  elnök                                                     Nagy Ágnes  tanár

                                                Jegyzőkönyv

Készült: 2017.  március 30-án  a Diákönkormányzat ülésén.

helye: Váci Radnóti Miklós Általános Iskola tanterme

Napirend: A Váci Radnóti Miklós Általános Iskola kiegészített házirendjének megismerése, a törvényben foglaltaknak megfelelően a véleményezési jog érvényesítése. 

Laczi István igazgató úr  köszönti a diákokat,  a megjelent  diák-önkormányzati képviselőket, majd felkéri Flamichné S. Erzsébet ig. helyettest a jegyzőkönyv vezetésére, a jegyzőkönyv hitelesítésére  pedig   Nagyné K. Emőke diákönkormányzatot segítő pedagógust. 

Laczi István  igazgató úr elmondta, hogy iskolánk házirendjét törvényességi szempontból a jogszabályoknak megfelelően megvizsgáltuk és  néhány témakörben kiegészítettük.

A kiegészítéseket részletesen ismertette a diákokkal.

A tanulók a kiegészítéseket megismerték, véleményezési jogukat gyakorolva elfogadták.

További hozzászólás nem volt, Laczi István igazgató úr  megköszönte a részvételt és az ülést bezárta.

Vác, 2017. március 30.           

………………………………………                              ……………………………………..

             Laczi István                                                               Flamichné S. Erzsébet ig. h

               igazgató                                                                           jegyzőkönyv –vezető

                                                 ……………………………………..

                                                           Nagyné K. Emőke 

                                                diákönkormányzatot segítő pedagógus

                                                     Jegyzőkönyv

Készült: 2017.  március 31.                                                                                                            A Váci Radnóti Miklós Általános Iskola rendkívüli nevelőtestületi értekezletén

Helye: az iskola tanári szobája

Jelen vannak: a nevelőtestület tagjai

Napirendi pontok:1.Az intézmény házirendjének a tanulókra vonatkozó szabályzatának

kiegészítése

           2.A  2017/2018.  tanév előkészítésével kapcsolatos feladatok,                                 az  1. osztályosok beiratása                                                                          

  1. Egyebek

Laczi István  igazgató úr köszönti a nevelőtestületet, majd ismerteti a napirendi pontokat. A napirendi pontokat a nevelőtestület egyhangúlag elfogadta, majd felkérte Dóra Ezsébet ig. helyettest a jegyzőkönyv vezetésére, a jegyzőkönyv hitelesítésére Muzsik Edit és Nagy Ágnes mk. vezetőket.

Igazgató úr a bevezetőjében elmondta, hogy iskolánk házirendjének a tanulókra vonatkozó szabályzatát törvényességi szempontból megvizsgáltuk, a jelenlegi jogszabályok változásainak megfelelően néhány témakörében kiegészítettük.

A nevelőtestület a kiegészítéseket megismerte és javaslataival kiegészítette.

A kiegészítéseket Dóra Erzsébet ig. h ismertette.

A házirendet a nevelőtestület egyhangúlag elfogadta, további hozzászólás nem volt.  

Igazgató úr ismertette a következő időszak legfontosabb feladatait, az első osztályosok beiratkozásának idejét, a következő tanév tervezését. Az egyebek következtek. A feladatok megbeszélése után  Laczi István igazgató úr megköszönte a nevelőtestületnek a felkészülését az előzetesen végzett munkáját.

Mindenkinek jó munkát kívánt a következő időszakra, majd az értekezletet bezárta.

Vác, 2017. március 31.    

……………………………………                               …………………………………….  

           Laczi István                                                                    Dóra Erzsébet ig.h

             igazgató                                                                         jegyzőkönyv vezető

 

 

…………………………………….                                  …………………………………..

   Muzsik Edit mk.vezető                                                 Nagy Ágnes mk. vezető                                 

 

A Radnóti Miklós Általános Iskola etikai kódexe

Etikai kódexünk célja, hogy etikai kérdésekben segítséget nyújtson a törvényileg nem szabályozott kérdésekben, olyan morális problémáknak, jelenségeknek a megítélésében, eldöntésében, megoldásában és értékelésében, melyek a pedagógiai kapcsolatokban és folyamatokban felmerülnek.
Elveink a diákok, a szülõk, a tanárok közötti megállapodás eredményeként alakultak ki, ezért elvárható, hogy a közösség minden tagja azt magára nézve kötelezõ érvényûnek tekintse.
A problémák sokfélék, ezért nem törekedhettünk a teljességre, nyitottak vagyunk az újonnan felmerülõ kérdések megvitatására, beillesztésére, az egyes pontok átértékelésére, természetesen csak az érintett felek jóváhagyásával.
Etikai vétség esetén a szülõk, diákok, technikai dolgozók és pedagógusok által választott etikai bizottságok illetékesek eljárni.

Az iskola valamennyi dolgozójára vonatkozó etikai szabályok

 

  • Iskolánkban a vezetõk és a munkatársak közötti kapcsolatot a korrektség, a tárgyilagosság, az õszinteség, a kölcsönös bizalom és tisztelet jellemzi.
  • Elvárhatjuk emberi méltóságunk és személyi jogaink tiszteletben tartását, és egyben kötelességünk másokkal szemben ugyanezt gyakorolni.
  • Saját tevékenységükben hozzájárulunk az iskola célkitûzéseinek megvalósításához és vállalt feladataink elvégzéséhez. Sem tetteinkkel, sem nyilatkozatainkkal nem csorbítjuk az intézményünk és a hivatásunk hírnevét. Tudatában vagyunk annak, hogy nyilvános – az iskolán belüli vagy azon kívüli – megnyilatkozásainkban az intézményt is képviseljük.
  • Fellépünk az olyan megnyilvánulásokkal szemben, amelyek az iskolát, annak dolgozóit és diákjait indokolatlanul negatív színben tüntetik fel.
  • Felelõsen vállaljuk el a ránk bízott feladatokat – elõre mérlegelve, hogy azok elvégzését a képességeink és a körülményeink lehetõvé teszik-e.
  • Egymás munkáját és megvalósult eredményét megbecsüljük.
  • Az iskola munkahely, ezért a viseletünk szolid, alkalomhoz illõ, tiszta, kulturált. Megjelenésünkben és ruházatunkban mértéktartóak vagyunk, kerüljük a hivalkodó, feltûnõ, szélsõséges öltözködést és hajviseletet.
  • Fellépünk az erkölcsiséget veszélyeztetõ jelenségek ellen. Az erõszakos és az emberi méltóságot sértõ megnyilvánulások minden formáját elutasítjuk.
  • Önkritikusan viszonyulunk saját munkánkhoz, azt állandóan ellenõrizzük és értékeljük.
  • A külsõ szakmai ellenõrzést és értékelést nyitottan, együttmûködõen fogadjuk.
  • Testi és lelki egészségünket ápoljuk. Betegség esetén csak abban az esetben végezzük tovább a munkánkat, ha az a környezetünkre és magunkra nem ártalmas.

 

Tanárok etikai kódexe

 

  • A pedagógusetika négy követelménye a következõk szerint határozható meg: Tiszteljük tanítványainkat, tanítványaink szüleit, kollégáinkat, önmagunkat és hivatásunkat.
  • Folyamatos, kollegiális munkakapcsolatot tartunk és együttmûködünk a nevelõtestület tagjaival a nevelési és a szakmai kérdésekben. Érdeklõdünk kollégáink munkája iránt, a tapasztalatainkat megosztjuk egymással. Nem teszünk a munkatársainkra lekicsinylõ, bántó, igazságtalan megjegyzést – különösen a diákok elõtt nem.
  • Konfliktusainkat türelmes és eredményes párbeszédben, egymás között oldjuk meg. Nyitottan fogadjuk a nevelõtársak szakmai észrevételeit, akár elismerõk, akár kritikusak ránk nézve. Saját szakmai megállapításainknak korrekt módon adunk hangot, akár elismerõek, akár kritikusak másokra nézve.
  • Személyiségünkben, módszereinkben sokszínûek vagyunk, de az erkölcsi kérdések megítélésében – a nevelési programunknak megfelelõen – egységes fellépésre törekszünk.
  • Ápoljuk, mûveljük és védjük az anyanyelvünket.
  • Értelmiségi szerepünkhöz az életvitelünkkel – az egyéniségünk vállalása és megmutatása mellett –méltóak maradunk.
  • Mindannyian küzdünk az elszürkülés, az üres rutinból végzett munka ellen.
  • Állandó önképzéssel gyarapítjuk, fejlesztjük hivatásunk gyakorlásához szükséges tudásunkat.
  • A tapasztaltabb pedagógusok kiemelten törõdnek a kezdõkkel, és szakmai tanácsokkal segítik a munkájukat.
  • Életvitelünkben érvényesítjük a környezettudatos, környezetvédõ gondolkodást.
  • Tévedhetünk, hibázhatunk; a hibák megelõzésére, illetve a kijavításukra törekvés azonban etikai kötelességünk.
  • Amennyiben vállalunk politikai szerepet, akkor azt idõben és térben határozottan elkülönítjük a nevelõmunkától.
  • Tanítványaink között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazunk, tiszteletben tartjuk az egyéniségüket és az emberi méltóságukat. Tartózkodunk attól, hogy bármelyik diákunk tevékenységét, eredményét bántóan értékeljük.
  • Ha a növendékeink igénylik, segítséget nyújtunk a személyes konfliktusaik, problémáik megoldásában.
  • Segítjük tanítványaink pályaválasztását, érdeklõdünk a volt növendékek életpályája iránt.
  • A munkatervünk megvalósulását figyelemmel kísérjük, és szükség esetén módosítjuk.
  • A tanítás-tanulás folyamatában egyaránt ügyelünk a tananyag megértetésére, az elsajátíttatására, a gyakoroltatásra, a fejlesztésre, az alkalmazásra, a rendszerezésre, az ellenõrzésre és az értékelésre.
  • A foglalkozásokat pontosan és felkészülten tartjuk meg.
  • Az ismereteket és a véleményeket felelõsen közvetítjük a növendékeinknek, nyitottak maradunk a más vélekedésekre.
  • A tanulók írásbeli munkáit legkésõbb tíz munkanapon belül kijavítjuk annak érdekében, hogy tanítványaink idõben kapjanak visszajelzést a tananyag elsajátításának mélységérõl.
  • Kötelességünk, hogy a diákjainkat világosan tájékoztassuk az elvárásainkról.
  • A szóbeli vagy az írásbeli számonkéréskor a diák által elvégzendõ feladatot úgy szabjuk meg, hogy azt a diák a megfelelõ felkészülés után teljesíteni tudja.
  • Az értékelés nyilvános és egységes szempontok szerint, elfogulatlanul történik.
  • Ügyelünk a feladatsorok egyforma nehézségi szintjére, ha a feladatok nem azonosak minden tanuló számára. ( A/B csoport)
  • Rossz érdemjegy esetén egyértelmûen a diák tudomására hozzuk az értékelés indokait és az elvárt helyes választ, ha a diák ezt kéri.
  • Növendékeink érdekeit szem elõtt tartva felkészítjük õket a versenyekre, a nyilvános szereplésekre. A tanítványainkat felkészítés nélkül nem küldjük sem versenyre, sem nyilvános közszereplésre.
  • Felelõsen választunk tankönyveket és taneszközöket.
  • Akkor fegyelmezünk vagy büntetünk, amikor szakmai szempontból ezt tartjuk a legcélravezetõbb pedagógiai eljárásnak.
  • Magunk és mások magánéleti problémáját nem visszük a tanulók közé.
  • Diákjainkat vagy az iskola más tanulóját magáncéllal munkára nem kérjük és nem késztetjük.
  • Saját tanítványainkat anyagi ellenszolgáltatásért külön nem tanítjuk.

A tanár-szülõ kapcsolat etikai normái

 

 

  • Növendékeink szüleivel kapcsolatot tartunk, amelynek a kölcsönös tisztelet és a megbecsülés az alapja.
  • Hátrányosan egyik szülõt sem különböztetjük meg.
  • A szülõi értekezleten csak az egész tanulócsoportot érintõ kérdéseket, gondokat, feladatokat tárgyaljuk meg.
  • A szülõkkel folytatott beszélgetések – családdal kapcsolatos – információit szigorúan bizalmasan kezeljük, azokat csak a növendékek érdekében használjuk fel.
  • A szülõk munkáját saját célra nem vesszük igénybe.
  • A szülõk anyagi helyzetének ismeretében - ahol szükséges -, kezdeményezzük a szociális segítségnyújtást.
  • Sem a szülõktõl, sem a növendékeinktõl olyan ajándékot nem fogadunk el, amely értékénél vagy az ajándékozás módjánál fogva lekötelezettséghez vezethet.
  • Pénzbeszedéssel nem foglalkozunk. Amennyiben ez mégis szükséges, csak a szülõk teljes körû egyetértésével tesszük, a pénz felhasználásáról pontos elszámolást készítünk.

 

A szülõ-tanár kapcsolat etikai normái

 

  • A szülõ és a pedagógus kapcsolat egyenrangú partneri kapcsolat, melynek alapja a kölcsönös tisztelet és megbecsülés.
  • A szülõi értekezleten - és szükség szerint a fogadóórákon – részt veszünk.
  • Bárminemû problémánk esetén mihamarabb felvesszük a kapcsolatot az érintett nevelõvel, és igyekszünk az ügyet tárgyilagosan személyesen tisztázni vele.
  • A szülõi elégedettségi mérõlapokat a nevelõ-oktató munka javítása érdekében felelõsen töltjük ki.
  • A pedagógus jelzésére kötelesek vagyunk vele érdemben felvenni a kapcsolatot.
  • Segítjük a szülõi munkaközösség munkáját.
  • A gyermekünk iskolában ért sérelmét nem az illetõ diákkal vagy szüleivel rendezzük, mert ez az intézmény feladata és hatásköre.
  • Konfliktusok kezeléskor elfogultságról nem teszünk bizonyosságot a gyerek elõtt.
  • Elfogadjuk a pedagógus által segítõ szándékkal feltárt hiányosságokat, és igyekszünk megoldást találni.
  • A közösen hozott döntések elõkészítésében aktívan részt veszünk, majd azokat betartjuk.
  • Gyermekünket idõben indítjuk az iskolába, csak indokolt esetben engedélyezzük a távolmaradását, ezt jelezzük az osztályfõnöknek.
  • Gondoskodunk róla, hogy a szükséges tanszereket igen, de fölösleges és veszélyes tárgyakat ne vigyen magával.
  • Figyelemmel kísérjük a gyermekünk tanulmányi munkáját, az otthoni írásbeli és szóbeli házi feladatait.
  • Figyelünk arra, hogy a gyermek mennyi zsebpénzt visz az iskolába, kirándulásra, egyéb rendezvényre, és azt mire költi.
  • Gyermekünk ruházatára és megjelenésére ügyelünk, akár hétköznapi, akár ünnepi viseletérõl van szó, hogy életkorának megfelelõ és iskolához illõ legyen.
  • A gyermekünkkel szembeni elvárásunk, hogy a társaival, azok szüleivel, a pedagógusokkal és az iskola minden dolgozójával szemben tisztelettudóan beszéljen és viselkedjen.

 

Diákok etikai kódexe

 

  • Az iskola házirendjének minden pontját betartjuk. Elkötelezettek vagyunk iskolánk iránt.
  • Kötelességünknek érezzük, hogy rendszeresen tanuljunk. Képességeinknek megfelelõen igyekszünk a tananyagot megérteni. Tudomásul vesszük, hogy a tanulás saját érdekünket szolgálja.
  • A hatékony munkavégzés érdekében felszerelésünket mindig hiánytalanul elhozzuk, a házi feladatainkat elkészítjük, megtanuljuk. Indokolatlanul nem hiányzunk.
  • Az iskolában a tanítás elõtt illetve a tanítási órákon pontosan jelenünk meg. A tanórákon felkészülten és fegyelmezetten veszünk részt. Az órán nem zavarjuk a társainkat, a tanárainkat, mert nekik is joguk van a tanuláshoz, a munkájuk végzéséhez.
  • Véleményünket a diáktársainkról, a tanárainkról, az iskola többi dolgozójáról olyan módon fogalmazzuk meg, hogy az az illetõ emberi méltóságát és a személyiségi jogait ne sértse.
  • Nem használunk ízléstelen, durva, sértõ kifejezéseket. Tartózkodunk a trágár beszédtõl és a fizikai durvaságtól. Nem megengedhetõ az agresszív viselkedés, a verekedés, egymás megalázása, fenyegetése, gúnyolása, provokálása.
  • Tiszteletben tartjuk mások személyes tulajdonát, megbecsüljük egymás munkáját, erõfeszítéseit. A viselkedésünket, a magatartásunkat a kulturált emberekre jellemzõ jó modor, udvariasság, ízlés és önkontroll jellemezi. Segítjük a kisebbeket, és a kisebbek tisztelettel tartoznak a nagyobbaknak.
  • Legjobb tudásunk szerint teljesítjük a közösségtõl kapott feladatokat, és legjobb tudásunk szerint képviseljük az iskolánkat a különbözõ sport- és tanulmányi versenyeken, a vetélkedõkön és a nyilvános szerepléseken.
  • Lehetõségeinktõl és képességeinktõl függõen társainknak segítséget nyújtunk.
  • Társaink között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazunk, társaink egyéniségét, emberi méltóságát tiszteletben tartjuk.
  • Szüleinket az iskolai eseményekrõl pontosan, rendszeresen és elfogulatlanul tájékoztatjuk.
  • Közremûködünk a saját környezetünk alakításában, rendben tartásában, illetve az iskola helyiségeit, eszközeit rendben tartjuk, rendeltetésszerûen használjuk.
  • A mobiltelefonjainkat, az mp3 lejátszót, egyéb mûszaki cikket a tanórán kikapcsolt állapotban tartjuk.
  • Az iskola munkahely, ezért viseletünk szolid, alkalomhoz illõ, tiszta, kulturált, a megjelenésünkben és a ruházatunkban mértéktartóak vagyunk, kerüljük a hivalkodó, feltûnõ, szélsõséges öltözködést és hajviseletet.
  • Életvitelünkben érvényesítjük a környezettudatos, környezetvédõ gondolkodást, törekedünk az egészségünk megóvására. A szemfesték, a körömlakk, a mûköröm, a festett és melírozott haj, a rúzs, nem az életkorunknak megfelelõ kozmetikumok, ezért ezeket nem használjuk.
  • Nem viselünk testékszereket, mert adott esetben balesetet okozhatnak.
  • Színházban és más kulturális programokon, kirándulásokon alkalomhoz illõ öltözetben jelenünk meg, és úgy viselkedünk, hogy ne hozzunk szégyent sem magunkra, sem a társainkra, sem a kísérõinkre.
  • Az ebédlõben beállunk a sorba, nem lökdösõdünk, betartjuk a kulturált étkezés szabályait.
  • A taneszközeinkre, az iskolába magunkkal hozott értéktárgyainkra (kabát, pulóver, mobil, stb.) vigyázunk; nem hagyjuk õket gazdátlanul kallódni.
  • Szünetekben nem írunk/másolunk házi feladatot, nem rohangálunk a folyosón. Nem szórjuk szerte-szét mindazt, ami fölöslegessé vált számunkra.
  • Sportolunk, egészségesen élünk. Nem használunk kábítószert, alkoholt, cigarettát. Használatuk lelki gyengeségre utal, nem dicsõség.
  • A mosdóban ügyelünk a higiéniai szabályokra.
  • Tudatában vagyunk annak, hogy az iskolán kívüli magatartásunk nemcsak magunkat, hanem az iskolánkat, közösségünket is minõsíti, ezért az iskolán kívül is betartjuk a kulturált viselkedés szabályait.

Vác 2012. május

 

I. Bevezető

 

 

 

Vácott, az l970-es évek közepén nagy fejlődésnek indult a deákvári lakótelep.

Lakások, családi házak sora épült. A környező falvakból egyre több fiatal költözött Deákvárra a kedvezőbb munkalehetőség, a könnyebb boldogulás reményében. A lakásépítéssel küszködő családokból egy heterogén, műveltségi szintjükben is erősen eltérő lakótelepi közösség alakult ki.

1978-ban, Deákvár dinamikusan fejlődő lakótelepén, a Radnóti úton nyitotta meg kapuit iskolánk.

 

Tantestületünkben még ma is dolgoznak, olyan kollégák, akik az "iskolaépítés" fárasztó, ugyanakkor felemelő munkájában részt vehettek.

 

Az iskola alakuláskor a tanulók létszáma 586 fő volt, de a lakótelep ugrásszerű növekedésével az l980-as évek közepére a létszám ezer fölé emelkedett.

A jól felszerelt l6 tantermes iskola hamarosan szűknek bizonyult. A magas tanulólétszám miatt az eredeti tantermeket újabbakkal, a belső terek átalakításával, leválasztásokkal bővítették.

1987-ben iskolánkat négy tanteremmel, egy kondicionáló tornateremmel és tágas 100 személyes ebédlővel bővítették.

A 80-as évek végére a városrész intenzív gyarapodásának üteme lelassult, tanulóink létszáma kissé megfogyatkozott, majd az 1990-es évek közepétől újabb tanulói létszámnövekedés volt tapasztalható. A mai napig élvezzük a szülők bizalmát, partnereink érdeklődését.

 

A mártírköltő nevét l983-ban vette fel intézményünk, amikor iskolánk aulájában felavatták Csikszentmihályi Róbert alkotását, Radnóti Miklós mellszobrát.

Azóta minden évben Radnóti Miklós születésnapján, emlékünnepség keretében rójuk le kegyeletünket névadónk előtt.

A Radnóti-napokon tanulmányi és sportversenyeket rendezünk, megnyitjuk iskolánk kapuit a város és a körzet versenyezni vágyó tanulói előtt.

 

Intézményünk pedagógiai munkáját 50 fő pedagógus végzi A szakos ellátottság jó, a tantestület felkészült, jó szakemberekből áll. Kollegáink több, mint 50 %-a 15 évnél régebb óta dolgozik intézményünknél.

A folyamatos karbantartásoknak, felújításoknak köszönhetően, a 26 éves épület állaga még ma is jónak, elfogadhatónak mondható.

 

Iskolánk belső elrendezése esztétikus, mely jó hatást gyakorol az ide érkező tanulóra, felnőttre egyaránt. Tágas udvarunkat sikerült zöldövezetté alakítani, ahol lehetőség van a napi sportolási és szabadidős tevékenységekre.

Valamennyien otthon érezzük magunkat az iskolában, a mi iskolánkban, a Radnótiban.

 

 

 

 

II. Intézményünk alapító okirata

 

Vác Város Önkormányzat képviselő-testülete – mint fenntartó – a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1978-ban Vác Város által alapított, jelenlegi nevén Radnóti Miklós Általános Iskola számára az 1990. évi LXV. Tv. 8.§ ( 4 ) bekezdésében foglalt feladatának az 1192. évi XXXVIII. tv.  88. §. /3/ bekezdése, valamint az 1993. évi LXXIX . tv. 37. §. szerinti  tartalmi követelményeknek megfelelően a  47/h/2004. /III.11./ sz. határozatával az alábbi

módosított alapító  okiratot  adja ki

 

1. Az intézmény neve: Radnóti Miklós Általános Iskola

 

2. Székhelye:    2600 Vác, Radnóti út 7.

                       

3. Az intézmény  fenntartója, felügyeleti szerve::            Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete /2600 Vác, Március 15. tér 11./

 

4. Az intézmény jogállása:       

 

Önálló jogi személy. Részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság tekinttében teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Gazdálkodását a Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet /Vác, Zrínyi út 5./ látja el.

 

5. Az intézmény illetékességi és működési köre:

 

Az iskola feladat ellátási kötelezettsége elsősorban a fenntartó által meghatározott körzetben, másodsorban Vác város közigazgatási területén lakó vagy tartózkodó tanköteles gyermekek nevelésére és oktatására terjed ki. Ez utóbbi esetben a szabad iskolaválasztás érvényesítése csak az intézmény fennmaradó üres férőhely-kapacitás terhére történhet.

 

6. Az intézmény típusa, szakágazati besorolása

Típusa:                         Általános Iskola /nyolc évfolyamos/

Szakágazati besorolása:           801110 Iskolai oktatás.

OM. Azonosítója:                    037736

Az intézmény /fenntartó által/ maximált:            tanulólétszáma:   672 fő

                                                                                  csoportszáma:      24 csoport

 

7. Az intézmény tevékenységei /szakfeladatai/:

 

Az intézmény a Képviselő-testület által jóváhagyott pedagógiai program szerint működik. Az alapító által meghatározott feladatkörét annak volumenét saját döntésével nem változtathatja meg.

 

a./  Állami feladatként ellátott alaptevékenységei:

- Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai nevelés-oktatás

/TEÁOR sz.: 8010/

            - Napközi otthonos ellátás /1-4. évfolyam/                   /TEÁOR sz.: 80510/

            - Tanulószobai ellátás. / 5-8. évfolyam /                       /TEÁOR sz.: 8010/

 

 

            - Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás  a személyi feltételek megléte esetén

            /TRÁOR sz.: 8010/

 

b./ Ellátandó egyéb tevékenységek:

            - Munkahelyi étkeztetés                                              /TEÁOR sz. 5551/

            - Az intézmény épületének helyiségeit – egy naptári évnél nem hosszabb időtartamra   és az alapfeladat sérelme nélkül – jogosult bérbe adni.     /TEÁOR sz.: 7020/

            - Rendelkezésre álló eszközeivel – szabad kapacitása mértékéig – anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységként végzi az alábbiakat:

            - rendezvényszervezés                                     /TEÁOR sz.: 7487/

            - vendégétkeztetés                                                      /TEÁOR sz. 5551/

 

Az ezekből származó bevételt az intézmény alapfeladatának ellátásához, vagy az e tevékenységben résztvevők díjazására kell felhasználni.

 

8. Az intézmény feladatellátáshoz rendelkezésre bocsátott önkormányzat vagyon:

 

-         A Vác, Radnóti út 7. sz. alatti 1533/10. hrsz. Ingatlanon található iskolaépületek, tornatermek, főzőkonyha, ebédlő, a hozzátartozó udvarral, sportpályával/

-         Az intézményi leltár szerinti tárgyi eszközök /gépek, berendezések, felszerelések/Az intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyont köteles megóvni, s alapfeladata jó színvonalú ellátása érdekében működtetni. Feleslegessé vált, illetve elhasználódott eszközein kívül nem jogosult vagyontárgyai elidegenítésére, biztosítékként történő felhasználására.

 

9. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje:

 

            Az intézmény vezetője magasabb beosztású közalkalmazott, aki pályázat útján Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete nevez ki. A vele kapcsolatos munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

 

10. Az intézmény képviseletére jogosultak

 

            Az intézmény vezetője, valamint az általa megbízott intézményi dolgozó/k/

 

 

 

Vác, 2004. március 29.

 

 

  1. Bóth János                         dr,Kovács Tibor

                                     polgármester                               jegyző

  1.                                                   sk.

 

 

 

 

 

 

III. Alapelveink

 

–        A nevelés és az oktatás egységes, egymástól el nem különíthető tevékenység.

–        A pedagógus a tanulók nevelésének folyamatában meghatározó tényező, aki a közösen megalkotott és elfogadott dokumentumainkat egységesen értelmezi, és egységes nevelői eljárásokat alkalmaz.

–        Középpontban a gyermek, a gyermek személyiségének fejlesztése, fejlődése áll, az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembe vételével.

–        Az iskola egész élete, tanórai és tanórán kívüli munkája a tanulók tevékenységére, tevékenykedtetésére épül.

–        Az iskolai élet demokratikus, mindenkinek vannak jogai és kötelességei.

–        Meghatározó a szülői házzal való jó kapcsolat, együttműködés.

–        Az intézmény nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítése folyik.

–        Az intézmény közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetést nem alkalmaz.

IV. Nevelési értékeink

A nevelőtestület által fontosnak tartott, a gyermekek felé közvetítendő értékek:

 

–        Az erkölcs, mint az emberi társadalom legfőbb erénye.

–        Humanista értékrend, a jóra, az emberségességre való készség, egymás segítése, megbecsülése, az önzés leküzdése, tevékeny közösségi munka.

–        A demokratikus embereszmény, a demokratikus magatartás, mint értékrend.

 

–        Harmonikus személyiség. Testi, lelki tényezők összhangja, reális önismeret, türelem, megértés.

 

–        Az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolat. Az élet tisztelete, az egészség értékelése, természetszeretet, környezettudatos gondolkodásmód.

 

–        A kitartó tanulás, mint munka a tudás megszerzésének folyamata.

–        Igény a folyamatos és sokoldalú önművelésre, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség.

 

–        Nemzeti kultúránk értékei, nyitottság az egyetemes emberi kultúra iránt, a másság elfogadása, tiszteletben tartása.

–        Hazaszeretet, nemzettudat, közösségi magatartás /szolidaritás, együttműködés /           

–        Az anyanyelv szeretete, más népek nyelvének megismerése, tisztelete.

–        Kommunikációs kultúra, mint a tudás és a műveltség alapja. Kulturális igényesség, kapcsolatteremtés, a vitakészség.

–        Igényes, tartalmas szórakozás, kikapcsolódás iránti igény.

–        Értelmes, reális célok, melyek ösztönzik, sarkallják az embert egész élete folyamán.

 

 

V. Nevelési célok, feladatok, a célok elérését szolgáló eljárások, eszközök

 

 

Célunk, a tanulók harmonikus személyiségfejlődésének segítése, hogy képesek legyenek az egyetemes emberi értékek – mint a szeretet, türelem, megértés, a segítségre szorulók támogatása – felismerésére és ezen értékek érvényesítésére.

 

Célunk, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasabb iskolafokon való helytállásra, hogy tanulmányaik befejezése után képesek legyenek eligazodni a társadalom állandó változásaiban, s képesek legyenek alkalmazkodni a társadalom változó viszonyaihoz, megtalálják boldogságukat, boldogulásukat.

 

Célunk, hogy a gyermekekkel és a szülőkkel együttműködve toleráns, kulturáltan viselkedő, kreatív, önmagával és környezetével szemben is felelős, egészséges személyiségű tanulókat neveljünk.

 

Olyan demokratikus szellemű iskolát szeretnénk, amelyben a tanulás erőfeszítést kívánó, de örömet is jelentő alkotó tevékenység, ahol felkeltjük a tudás iránti vágyat, ahol a gyermek felfedezheti az alkotás örömét, és hozzásegítjük ahhoz, hogy megtalálja azt, amit felnőttként is csinálni szeretne. Hisszük, hogy iskolánkban a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát tanuló, tanár egyaránt.

 

Arra törekszünk, hogy fenntartsuk színvonalas nevelési, oktatási tevékenységünk személyi feltételeit, minden eszközzel segítsük a pályakezdő és pályájuk végéhez közeledő pedagógustársainkat.

 

Lehetőségeinkhez mérten szinten tartjuk színvonalas munkánk tárgyi feltételeit, hogy nyugodt kiegyensúlyozott környezetben tudjuk tanítványainkat nevelni, oktatni.

 

Önmagunkra nézve különösen betartandó követelménynek tekintjük, a szakmai igényességet, a munkafegyelmet, az etikus magatartást, az egymás közötti, a tanulókhoz, a szülőkhöz fűződő kapcsolatainkban a türelmet, a megértést, a segítőkészséget, a tiszteletet.

 

 

A személyiségfejlesztés feladatai

 

1. Az értelmi nevelés

 

Célunk, hogy tanulóinkban felkeltsük a tudás iránti vágyat, tudatosuljon bennük, hogy a tudás érték, amit erőfeszítést kívánó, ugyanakkor örömet is jelentő tevékenység útján szerezhetnek meg. Érezzék, a tanulás legfőbb kötelességük, amihez erőkifejtésre, fegyelemre, akaratra van szükségük.

Célunk, hogy tanulóinkat felkészítsük a pályaválasztásra, a továbbtanulásra. Megtanítsuk őket  az önálló ismeretszerzés módjára, azok gyakorlati alkalmazására.

 

 

A tanulási motívumok fejlesztése

–        a tanulók képességének, érdeklődési körének megismerése

–        a játékos módszerekkel a motiváció kialakítása használata

–        a kreativitás fejlesztése

–        a jó teljesítmény iránti vágy felkeltése

–        a tanulási kötelességtudat kialakítása, a belső igényszint kialakítása

 

A képességfejlesztés feladatai

 

A tanulási kommunikáció fejlesztése, kialakítása

–        a vizuális jelrendszerek elsajátíttatása, gyakoroltatása

–        megfelelő nyelvi szint kialakítása

–        beszéd és beszédértés képességének, az írásképességnek

–        / íráskészség + fogalmazási készség /, olvasási képesség /olvasás, szövegértés, szövegfeldolgozás / kialakítása

–        a kommunikációs képesség kialakításának segítése

–        idegen nyelvi, elsősorban a beszédértési és beszélgetési képesség fejlesztése

–        az informatikai képesség kialakításának elősegítése

–        A gondolkodási képességek kialakítása

–        viszonyítások, osztályozások, lényegkiemelések, általánosítások

–        ismeretek rendezése, összefüggések kiemelése, törvényszerűségek levonása, melyek problémamegoldó tevékenységgel alakíthatók

–        az elvont gondolkodás fejlesztése

A tanulás tanítása – önálló tanulásra nevelés

–        tanulási képességek kialakítása, begyakoroltatása

–        az ismeretek rögzítése, rendszeres ismételtetése

–        a különféle tanulási módok váltogatása a hatékonyság fokozása érdekében

–        a gyermeki öntevékenység optimális feltételeinek megteremtése.

–        speciális feladat megoldási módszerek gyakoroltatása

–        az elvont gondolkodás fejlesztése

 

 

2. A szociális képességek fejlesztése

 

Célunk, hogy tanulóinkat olyan életvitelre neveljük, melyben megtalálják és fejleszteni tudják önmagukat, ugyanakkor a közösségben a segítő együttműködést tudják és akarják gyakorolni.

Ennek érdekében alaposan meg kell ismerni tanulóinkat, kapcsolataikat, a közösségen elfoglalt helyüket, együttműködő készségüket.

 

Ez az ön és közösségfejlesztő folyamat csak olyan légkörben alakulhat ki, ahol a személyes kapcsolatok bizalomra épülnek, az összetartó erő pedig a szereteten, a kötődésen, egymás elfogadásán alapul.

 

 

Feladatok:

 

–        a szabályok betartásának megkövetelése, a szabálytudat kialakítása

–        kellő szociális mintaadással a helyes egyéni értékrend kialakulásának elősegítése

–        az együttműködési készség, a tisztességes versengés kialakítása

–        örömet jelentő együttes tevékenykedtetés, a segítőkészség fejlesztése

–        a közös érdekek fontosságának felismertetése

–        gyakori érzelmi kontaktus, helyzetek teremtése, mely lehetőséget ad pozitív érzelmi megnyilvánulásokra

 

3. Az egészséges, kulturált életmódra nevelés, az önfejlesztés

 

Az önvédő képességek fejlesztése

–        az egészséges életmóddal kapcsolatos szokások kialakításának segítése /testi, lelki egészség fenntartása /

–        a balestek megelőzése, elhárítása

–        az egészséges bizalmatlanság kialakítása, hogy semmilyen téren ne válhassunk embertársaink áldozatává

Az önellátó képességek fejlesztése, önállósulásra nevelés

–        a biológiai szükségletek igényének kialakítása 

–        önkiszolgálási képesség

–        a napi mozgásszükséglet helyes kialakítása

–        esztétikai élmények nyújtása / befogadói és önkifejezői képesség előkészítése /

A speciális képességek fejlesztése

–        az alkotóképesség fejlesztése tevékenységgel, cselekedtetéssel

–        tehetséggondozás

Önszabályzó és önfejlesztő képesség kialakulásának elősegítése

–        feladattudat, kötelességérzet kialakítása folyamatos tevékenység végzésével

–        a tanulók értékeinek, fogyatékosságainak tudatosítása a pedagógus elvárásai, követelése, értékelése útján

–        erkölcsi normák tudatosítása

 

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

 

Közösségi életre nevelés célja:

 

–        Ismerjék a társadalmi együttélés szabályait, a merev illemszabályok helyett, derűs, kiegyensúlyozott viselkedést tanúsítsanak!

–        Legyenek szolidárisak, tiszteljék a másságot!

–        Tudatosuljon bennük, hogy minden társadalom létérdeke a rend, a fegyelem fenntartása!

–        Kapcsolataikat vezérelje a humánum a figyelmesség a jóindulat!

–        Váljanak érzékennyé környezetük iránt. A kis közösségek kialakítása és formálása adja majd a nagy közösségek formálásának, tiszteletben tartásának igényét!

Feladataink:

Közösségfejlesztés a tanórán

–        demokratikus légkör, tanrend kialakítása, melyben a tanulók biztonságban érzik magukat, a szabályok kiszámíthatók és egyértelműek

–        közös célok, értékrendek kialakítása, s azok elfogadtatása

–        közös feladatok tervezése, azok számonkérése

–        segítőkész magatartás kialakítása /beteg, fogyatékos, sérült embertársaink elfogadása,

–        kölcsönös segítségnyújtás a tanulmányi munkában

–        a tanulók kezdeményezésének, közösségi cselekvéseknek pozitív elismerése

–        ismeretek elsajátíttatása, melyek megalapozzák a nemzeti öntudatot, elmélyítik a hazaszeretetet

–        személyes felelősség, környezetkímélő szemlélet, magatartás kialakítása, tapasztalatok szerzése a környezeti konfliktusok kezelésére

–        a szociális kommunikáció fejlesztése

–        a fegyelem közösségben játszott szerepének tudatosítása

–        az iskola hagyományainak ápolása

 

Közösségfejlesztés a tanórán kívüli foglalkozásokon, szabadidős tevékenységek

–        feladatrendszer kialakítása már az iskolába lépés kezdetén, a felelősi feladatok továbbfejlesztése

–        egymás segítése, ellenőrzése

–        tanulópárok kialakítása, a gyengébb társak segítése a tanulmányi munkában

–        bőséges lehetőség nyújtása a közös játék és munka örömének átélésére, mely erősíti az együvé tartozást

–        a napközi otthonban irányított játék, céltudatosan kiválasztott játékeszközök használata

–        játszóházak, bütyköldék szervezése

–        sportversenyek szervezése

–        közös séták, kirándulások

–        délutáni tevékenységek közös környezetünk szebbé tételében

–        kulturális programok /mozi és színházlátogatások, hangversenyen való részvétel/

–        aktivitásra, kezdeményezőkészségre való ösztönzés

–        a közösséghez fűződő érzelmi szálak erősítése

–        szakköri munka

–        jól kialakított hagyományaink ápolása

–        iskolai ünnepélyeink /állami ünnepeink, osztály szintű megemlékezések, karácsonyi ünnepség, osztályrendezvényeink, farsang anyák napja, gyermeknap, Radnóti emlékünnepség, Radnóti-napi tanulmányi versenyek/

–        a mindennapos testedzés megvalósítása, sportolási lehetőségek biztosítása a délutáni sportköri és DSE foglalkozásokon

–        a környezeti és az egészséges életmódra nevelés vetélkedők, kirándulások, nyári táborozások, erdei iskolák szervezésével

A szabadidő tervszerű irányításával megtanítjuk tanítványainkat arra, hogy önállóan is képesek legyenek szabadidejüket ésszerűen megszervezni, értékesen felhasználni.

 

A közösségfejlesztést, a szabadidős tevékenységet segítő diákönkormányzati munka feladatai

 

–        közös érdekeken alapuló célok megjelölése

–        hagyományon alapuló közösségi munkálatok, újabb hagyományok teremtése

–        a közösség iránti felelősségérzet fejlesztése

–        a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése

–        demokratikus viselkedési norma kialakítása, fejlesztése

–        átgondolt, kulturált véleménynyilvánításra nevelés

 

 

Erkölcsi nevelés

 

Céljaink:

–        Tanulóink tiszteljék az egyetemes emberi értékeket, azonosuljanak azokkal!

–        A különféle erkölcsi helyzetekben jól tudjanak dönteni, gyakorolják a humánumot, egymás segítését elfogadását!

–        Tiszteljék az emberi méltóságot!

–        Tudják felismerni a jó és a rossz, az igaz és hamis, az értékes és az értéktelen közti különbségeket!

 

Feladataink:

–        olyan erkölcsi helyzetek teremtése, mely alkalmat ad az alapvető emberi értékek gyakorlására

–        a döntési és ítélőképesség fejlesztése

–        jellembeli és akaratbeli tulajdonságok fejlesztése

–        az önfegyelem fejlesztése, önismeretre nevelés, felelősségteljes magatartás kialakítása

 

Munkára nevelés

 

Céljaink:

–        Tanulóink legyenek tudatában annak, hogy az ő munkájuk a tanulás, amit a legjobb képességeik szerint kell végezniük!

–        Érezzék, a tanulás a legfőbb kötelességük, végezzék munkájukat pontosan, derűsen!

–        Tudják azt, hogy a munkavégzéshez erőkifejtésre, fegyelemre, akaratra van szükség, legyenek birtokában az erre irányuló tulajdonságoknak!

–        Törekedjenek arra, hogy legjobb tudásuk szerint, önállóan végezzék feladatukat!

 

 

Feladataink:

–        a tanuláshoz, a munkához való helyes viszony kialakítása

–        a munkavégzésben rejlő örömök, a jó munka eredményének bemutatása

–        a szellemi és fizikai munka közötti különbségek és azonosságok bemutatása, értékeik

 

Hazaszeretetre nevelés

 

Céljaink:

–        Tanulóink becsüljék a múltat, tiszteljék nemzeti céljainkat, törekedjenek demokratikus módszerekkel azok elérésére!

–        Legyenek tisztában azzal, hogy kultúránk az európai kultúra szerves része!

–        Tartsák tiszteletben ereklyéinket, jelképeinket, közösségi szokásainkat!

–        A közösségi életre nevelés elsősorban a saját közösség, saját környezet alakításával, megismerésével kezdődjön!

–        A kis közösségek kialakítása és formálása adja majd a nagy közösségek formálásának, tiszteletben tartásának igényét!

–        Értsék és fogadják el a Himnusz és a Szózat üzenetét, tiszteljék jeles őseink példáját!

–        Ismerjék meg a művészetet, a művészeti értékeket, köztük a népművészetet, mint nemzetünk értékes örökségét, ápolják a hagyományokat!

–        Becsüljék meg a velünk élő és szomszédos népeket és azok kultúráját!

 

Feladataink:

–        a hazai táj, a szülőföld szeretete, védelme

–        az ünnepélyeken való helyes viselkedés kialakítása

–        a néphagyományok ápolása

–        országunk területén élő nemzetiségiek sajátosságainak, értékeinek hangsúlyozása, a közös múlt összetartó erejének tudatosítása.

 

 

 

 

Környezeti nevelés

 

 

            Városunkban, Vácon a környezetvédelem mindig is az egyik legégetőbb kérdésekhez tartozott, hiszen az ország tizenkét legszennyezettebb városa közé tartoztunk. Környezetünk védelmének fontossága tehát a közgondolkodás középpontjában állt.

Napjainkra pozitív irányú változás tapasztalható, mely bizonyítja, a környezetvédelemért érdemes és kell tenni, ha jövőnket biztosítani akarjuk.

 

            Iskolánk a város deákvári lakótelepén, szép esztétikus környezetben található. 25 év alatt sikerült iskolánk zöldövezetes környezetét kialakítani, tovább szépíteni, megőrizni.

Erre fogadókész az iskola nevelőközössége, a testület közel egyharmada intenzíven foglalkozik környezeti kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül.

Munkánkban jó partnerre találunk a szülőkben és a társadalmi szervekben. Tanulóink igénylik a szépet és tenni is képesek érte.

 

Céljaink

 

A környezeti nevelés elősegíti a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását, annak érdekében, hogy a felnövő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő környezet fennmaradását és az emberi társadalmak fenntarthatóságát.

 

–        Célunk, hogy tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Legyenek igényesek önmagukra, saját környezetük tisztaságára!

–        Törekedjenek a természetes és épített környezettel való tudatos, és harmonikus együttélésre, a környezetbarát életre! Legyenek érzékenyek környezetük állapota iránt!

–        Életmódjukban váljék meghatározóvá a természet tisztelete, törekedjenek a környezeti károk megismerésére, és azok lehetőség szerinti megelőzésére!

–        Alakuljon ki kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódjuk, önálló ismeretszerzési készségük!

–        Tudják értékelni „elemi szinten” a környezet minőségi változásait!

–        Lássák be azt, hogy az ember feláldozza lakhelyét, bolygóját azért, hogy szükségleteit -gyakran pazarló módon- kielégítse!

–        Vállaljanak kötelezettséget, érezzenek felelősséget egyéni és közös tetteikért!

–        Értsék meg –életkoruk szintjén-, hogy Földünket veszélyeztető problémákat nem lehet egymástól különválasztani, ezek szoros kölcsönhatásban vannak egymással. Globálisan kell gondolkodni! A probléma nem ismer határokat, nemzetközi összefogásra van szükség!

 

Feladataink

 

A célok elérése érdekében olyan feladatokat tűzünk ki tanulóink elé, melyek számukra teljesíthetők, mert így tudjuk őket motiválni, így látják munkájuk eredményét.

A feladatok megvalósítására sok lehetőségünk van a tanítási órákon, a tanítási órákon kívül, a gyermekek szabadidejében. Mindig fontos a tapasztalás, az élményszerűség, a közösségben végzett cselekvő munkáltatás.

A környezeti nevelés, minden tantárgyban meg kell, hogy jelenjen, a helyi tantervben és tanmenetekben konkrét feladatok megjelölésével

Erősítenünk kell a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák a témához tartozó ismereteket.

Eredményt csak akkor fogunk elérni, ha a nevelőink, az iskola felnőtt dolgozói és a szülők személyes jó példával járnak elöl. Különösen nagy a felelősség az osztályfőnöknek, aki ezt a tevékenységet összefogja, irányítja.

 

 

A talaj védelmével kapcsolatos feladatok

–        a talaj képződésének lassú és pusztulásának gyors folyamatát bemutató ismereterjesztő könyvek tanulmányozása, természetrajzfilmek bemutatása

–        ismerkedés a komposztálással / a családok bevonása /

–        kirándulás alkalmával a talajpusztulás és a talajképződés megfigyelése

–        iskolai elemgyűjtő versenyben való folyamatos részvétel

 

A vizek védelmével kapcsolatos feladatok

–        a víz felhasználásának módjai bemutatással, ismeretközléssel

–        a váci vízmű / DMRV RT / meglátogatása

–        egyszerű vízvizsgálatok, kísérletezések

–        takarékos vízhasználatra nevelés

–        a víz világnapján vetélkedők szervezése, tablók készítése

–        kirándulások alkalmával forrástisztítás

–        a vízszennyezés következményeinek bizonyítása természettudományos filmek megtekintésével, a televízió híradásainak figyelemmel kísérésével

–        városunk folyójának, a Dunának megismerése

 

A levegő védelme, a friss levegőn való tartózkodás igényének kialakítása

–        megfigyelés a levegő szennyezettségének bizonyítására

–        a túrázások, kirándulások szervezése

–        kerékpártúrák szervezése

–        a Duna-parti kerékpárút igénybevétele

–        a levegőt károsító anyagok, tevékenységek megismertetése, azok elutasítása

–        környezetbarát anyagok, eszközök előtérbe helyezése, használata

–         

Az erdő védelmével kapcsolatos feladatok

–        az erdő élővilágnak megismertetése, megszerettetése

–        kirándulások szervezése osztálykeretben, az iskolai DSE keretében szervezett turisztika

–        az erdő hasznának tudatosítása

–        természetjárás tíz parancsolatának megismertetése a tanulókkal

–        a madarak és fák napjának megünneplése

–        fásítási program az iskolában

–        ismerkedés a Vörös-könyvek sorozattal

–        erdei iskola szervezése

 

Az erdei iskola célja, jelentősége

–        a tanulók egy hetet töltenek a szabad természetben, ahol a világ egységes égésszé áll össze, megfigyelhető a környezet harmóniája

–        a helyszín a természeti és az ember által létesített környezethez igazodik, ahol a tanulók felfedezhetik, megtapasztalhatják a természet, a közösség és egyén kapcsolatát

–        rácsodálkozhatnak a természet nagyszerűségére, bonyolultságára, egészséges életvezetési képességek fejlődnek

–        aktív együttműködő cselekvésre épít, amelyben a közösségi szemlélet erősödik

 

 

 

 

Az állatok védelmével kapcsolatos feladatok

–        az állatok megszerettetése, segítése

–        állatmesék, állatregények feldolgozása, a tanulságok levonása

–        téli madárvédelem, madáretetés az iskolában

–        a ház körül tartott állatok gondozásának, az állattartás felelősségének kialakítása

–        környezeti séták szervezése a közelben található állatfarmokra

–        a Fővárosi Állat-és Növénykert megtekintése / minden tanuló jusson el legalább egyszer általános iskolai tanulmányai során /

–        a Mezőgazdasági Múzeum megtekintése

–        a budakeszi vadaspark meglátogatása

 

A közvetlen környezetünk védelmével kapcsolatos feladatok, tanórán kívüli programok

–        esztétikus külsővel várjuk tanulóinkat tanévkezdéskor

–        a tantermek dekorálása, tantermi élősarkok létrehozása

–        a diákönkormányzat irányításával, növényekkel és virágokkal díszített belső terek kialakítása és azokat folyamatosan gondozása

–        tisztasági őrjáratot szervezése, osztályok között verseny hirdetése, jutalmazás évente két alkalommal

–        az osztály-környezetfelelősök irányító szerepének erősítése

–        lehetőség szerint természetvédelmi pályázatokba való bekapcsolódás, természetvédelmi játékokban való részvétel

–        a levelező versenyek adta lehetőségek kihasználása

–        célzatos tanulmányi kirándulások, nyári táborok, erdei iskolák szervezése

–        délutáni programok keretében évszak és ünnepköszöntő foglalkozások, bütyköldék tartása, melyeken mód van a népi hagyományok felidézésére, a népi megfigyelések megbeszélésére, ahol el tudjuk mondani azt, hogy a falusi ember életmódja mennyire természetfüggő, természethez igadozó, mely a szemléletformálásnál példa lehet

–        évente több alkalommal papírgyűjtés, mint újrahasznosítható anyag gyűjtése

–        a szelektív hulladékgyűjtés beindítása

–        látogatás a Ligetbe, a tanösvény megtekintése

–        bekapcsolódás a ligeti nagytakarításba

–        ismerkedés a Göncöl-társaság munkájával, esetleges segítségkérés

–        takarékos anyagfelhasználásra nevelés, a fogyasztási szokások felmérése, elemzése, a feladatok megjelölése

 

–        A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok:

–        A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.

–        Az oktatás szinterei a tanítási órák és a tanórán kívüli tevékenységek.

–        Az értékek formálásában lényeges a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme.

–        Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra.

–        Fontos a minőség, a biztonság a gazdaságosság és takarékosság hangsúlyozása.

 

 

Vác természeti értékeinek megismerése

–        a városban, illetve környékén található 16 természeti érték közül legalább néhánynak felkeresése         - a Duna árterületeinek, szigeteinek megtekintése

- rétek, patakok, ligetek, kertek felkeresése

- a környezetünkben élő védett állatok megismerése

- kirándulás a Naszály-hegyre

–        a természetvédelmi területek megismerése, kirándulások szervezése

Naszály hegy /Katalinpuszta, Ősagárd közötti terület /, Buki-sziget, Kompkötő-sziget, a váci Liget, a vácrátóti botanikuskert /

 

 

A Föld védelmével kapcsolatos feladatok

–        Nem a Föld tartozik az emberhez, hanem az ember a Földhöz! c. mottó értelmezése

–        A Föld nem a miénk, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön! c. mottó értemezése

–        A shakespeare-i idézet értelmezése

 

–        „A természet varázsát ontja bőven,

–          A fűben, a virágban és a kőben,

–          Ó nincs a földön oly silány anyag,

–          Mely így vagy úgy ne szolgálná javad,

–          De nincs oly jó melyben ne volna vész,

–          Ha balga módra vele visszaélsz”.                    Shakespeare

 

–        ismeretterjesztő filmek megtekintése, a látottak megbeszélése

–        a város által szervezett Föld-napi rendezvényekbe való bekapcsolódás

–        iskolai programok szervezése a Föld napján

 

 

 

Egészségnevelés

 

 

Céljaink:

 

–        Ismerjék el és fogadják el tanulóink, hogy az egészség érték, amit óvni, ápolni kell, éljenek egészséges napirend, életrend szerint, lássák be a harmonikus élet nagy érték!

–        Alakuljanak ki bennük az egészségmegőrzés és megelőzés szokásai!

–        Legyenek képesek tanulóink saját egészségi állapotukat nyomon követni, érzékelni a külső belső környezeti tényezők változásaiból adódó hatásokat!

–        Legyenek képesek az egészséget veszélyeztető hatások csökkentésére!

–        Éljenek egészségesen, derűsen!

–        Váljon életmódjuk részévé a rendszeres testmozgás, tegyék magukévá a testnevelésben, a sportban, a mozgásban rejlő egészségmegőrző értékeket!

–        Életmódjuk legyen tevékeny, elegendő pihenéssel kiegyensúlyozott!

–        Alakuljon ki szabadidejük hasznos kultúrált eltöltésének igénye!

–        Ismerjék a helyes táplálkozás fontosságát!

–        Legyenek tisztában az alapvető testápolási szokásokkal, igényeljék a rendet és a tisztaságot!

–        Ismerjék az egészségkárosító szokások veszélyességét, azok következményeit!

–        Tanuljanak meg felszabadultan játszani, ismerjék el mások sikereit, tudják elviselni a vereséget!

–        Legyenek képesek felnőtt életükben helyes döntéseket hozni, a konfliktusokat kezelni!

 

1. A testi nevelés feladatai

 

A gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges tárgyi környezet biztosítása a tanteremben

–        tiszta kellemes légkörű tantermek kialakítása, a meglévő értékek szinten tartása

–        az élő környezet igényének kialakítása tanulói tevékenykedtetéssel

–        megfelelő fény, - és hőviszonyok biztosítása

–        az életkornak megfelelő méretű padok, berendezési tárgyak biztosítása

 

az ebédlőben

–        a kulturált étkezés feltételeinek, körülményeinek biztosítása, javítása

–        megfelelő méretű ebédlői bútorzat biztosítása, az elhasználódottak cseréje

–        a takarítószemélyzet állandó jelenléte, szükség szerinti segítségnyújtása

 

a mellékhelyiségekben, a tornaöltözőkben

–        állapotuk folyamatos állagmegőrzése, felújítása

–        valamennyi mellékhelyiség papírtörlővel és folyékony szappannal

–        való ellátása

–        az intim környezet biztosítása / zárhatóság /

 

az udvaron

–        az udvar tisztántartása, szükség szerinti portalanítása

–        ívókút létesítése

–        a pihenőterületen új játékok elhelyezése

–        a faház kiiktatása a tanulási folyamatból

–        a falfirkák folyamatos eltávolítása

–        udvari növényzet megóvása, gondozása

–        faültetési program a tanulók bevonásával

 

Az egészséges életmód kialakításának feladatai

–        a már meglévő szokásrendszerek megtartása, továbbfejlesztése

–        a személyi tisztaság, mint az egészség fő feltételének szokássá, igénnyé alakítása

–        rendszeres kéz, és körömápolás, megfelelő hajápolás

–        rendszeres fogápolás

–        helyes zsebkendőhasználat

–        WC használat – az l. osztályos gyermekek fokozott segítése figyelem felhívással

–        a serdülő korral járó egészségügyi problémák kezelése

–        az érzékszervek tisztántartása, védelme, a szemüveg használatára való odafigyelés

–        a helyes – az időjárásnak megfelelő – öltözködés szokássá alakítása

–        a házirendben foglaltak betartása

 

Az egészséges táplálkozás fontosságának szerepe egészségünk megőrzésében

 

–        helyes étkezési szokások kialakítása, az egészséges alapanyagokból készült ételek, italok megkedveltetése

–         rendszeres étkezés, reggelizés fontossága

–        az étkezés nyugodt körülményeinek biztosítása

–        helyes büféhasználat, az árukínálat felülvizsgálata, az egészséget károsító áruk

–        kitiltása

–        a rosszevő gyermekek figyelemmel kísérése

–        önmegtartóztatás a táplálkozásban

 

Testnevelés, a test edzése a tanórán és a tanórán kívül

 

–        Feladatunk, az egészséges testi fejlődés biztosítása, a szervezet mozgásigényének kielégítése

–        sikerélmény biztosítása a mozgás megszerettetésében

–        a mozgás motivációjának erősítése, versenyek szervezése

–        az egyéni képességek figyelembe vétele, a tanórán nyújtott teljesítmények helyes értékelése

–        az iskola sportos hagyományainak megőrzése, továbbvitele

–        versenyekre való felkészítés, sportági felkészítés

–        sportkörök szerepe a mindennapos testmozgásban

–        DSE keretében folyó egészségnevelési munka kiszélesítése

–        Sportköri foglalkozások: kosárlabda, labdarúgás, röplabda, természretjárás, kicsinyek tornája

 

A mindennapos testedzés feladatai

 

A mindennapos testmozgás az alsó tagozaton a helyi tantervben meghatározott heti 3 tanórai, sportosztály esetén további 3 délutáni sportköri óra formájában, illetve tanórán kívüli foglalkozások szervezésével valósul meg.

Heti 2 alkalommal, minden olyan napon, amikor a tanulóknak nincs testnevelés órájuk 30 perces játékos egészségfejlesztő szervezett, irányított foglalkozást tartunk a napközi otthon szervezésében.

A tevékenység megvalósulhat váltó-és sorversenyek, labdajátékok formájában,

az udvaron található játék és sportfelszerelés felhasználásával, vagy szabadon választott kézi sporteszközök / ugrókötél, labda, foci, karika / használatával.

A fentieken túl meg kell ragadnunk minden olyan lehetőséget, mely a tanulók rendszeres testmozgását szolgálja.

Jó lehetőség erre az ének óra, amelyen az énekléshez kapcsolódva különféle mozgásokat végezhetünk, fejlesztve ezzel a jó légzés és a jó fizikai állóképesség kialakítását.

A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés egyben a közösségformálást is szolgálja.

Heti rendszerességgel sportköri foglalkozásokon való részvételre is lehetőséget biztosítunk.

Amennyiben a szülők igénylik, illetve az iskola lehetőségei megengedik az úszásoktatás további kiterjesztését tervezzük az alsó tagozaton.

A betegségek – különös tekintettel a fertőző betegségek – megelőzésével kapcsolatos feladataink

 

–        kiemelt feladatunk azoknak a rendellenes jelenségeknek időben történő észrevétele, melyek valamely érzékszervi tartási, vagy egyéb rendellenességhez kapcsolódnak

–        a helyes testtartási formák elsajátíttatása, helyes ültetési rendre való odafigyelés

–        a beteg, vagy sérült gyermek időben való ellátása, megfelelő szakemberhez való irányítása

–        a tartósan beteg, sérült gyermek segítése a közösségben

–        / segítése abban, hogy elfogadja önmagát, illetve társai is elfogadják őt/

–        a gyógyulásba vetett hitre nevelés

–        a prevenció jelentőségének tudatosítása

–        a szűrővizsgálatokra való kíséret biztosítása

 

Balesetmegelőzési feladatok, az iskolai, a közlekedési és a háztartási balesetek megelőzése

 

–        a balesetmentes tárgyi környezet biztosítása, a balesetveszélyes tárgyak eltávolítása, a hiányok pótlása, a rongálások megjavítása

–        a balesetveszélyes eszközök helyes használatának megtanítása

–        baleseti oktatás / megfelelő rendszerességgel, kellő időben /

–        balesetmegelőző magatartás bemutatása, rendszeres gyakoroltatása

–        a balesetveszélyes helyek, helyzetek bemutatása

–        a gyalogos és kerékpáros közlekedés alapismereteinek elsajátíttatása, gyakoroltatása

 

 

2. Lelki egészségre nevelés feladatai

 

Az önismeret, az önbizalom, az önkontroll fejlesztése az életkori sajátosságoknak megfelelően

 

–        a tanulók önmagukhoz, társaikhoz, nevelőikhez, a nagy iskolai közösséghez, az emberekhez való viszonyulásának elemzése értékelése, helyes irányba való terelése

–        a külső, belső tulajdonságok tudatosítása, a saját viselkedés megfigyeltetése és elemzése

–        az egyéni képességek megismertetése, felismerése / hogy majdan a célok és lehetőségek összhangja meglegyen /

 

Az akaraterő fejlesztése

 

–        folyamatos motiválás

–        napi feladatok, egyéni megbizatások megjelölése

–        kötelesség és felelősségtudat fejlesztése

 

Az érzelmi biztonság megteremtése

 

–        jó együttműködés a szülői házzal

–        együttérző, elfogadó társas kapcsolatok kialakítása

–        következetes nevelői, egységes nevelőtestületi magatartás a tanórán és a tanórán kívül, gyermekszerető, szeretetteljes iskolai légkör kialakítása

 

Az egészséges életvezetést elősegítő magatartásformák kialakítása

 

–        a rendszeresség kialakítása a tanulók napi tevékenységében

–        a munka és a szabadidő eltöltésének helyes módozatai

–        az egészségkárosító magatartási formák elkerülése a következmények bemutatásával

–        a televízió-nézés, a számítógépes játékok, a valkman gyakori használatának káros következményeit bizonyító élő példák bemutatása

–        az alkohol, a dohányzás, a drogfüggőség személyiséget torzító hatásának bizonyítása

–        a drogfogyasztás és a bűnözés közötti kapcsolat észre vétetése

 

Drogprevenció

 

A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés /primer prevenció/ a betegség első megjelenésének megakadályozása, az egészség megőrzése, a betegség korai felismerése és elkerülése, ami a veszélyeztetett emberekre irányul.  Az iskolának ebben a munkában jelentős szerepe van. Az iskola a család mellet a szocializációnak az a színtere, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.

 

A szenvedélybetegségek elleni küzdelem egyik alapvető kérdése, hogy mikor beszéljünk erről először. A gyerekek között nagy egyéni különbségek vannak érettségben, tájékozottságban, érdeklődésben. A tömegkommunikáció tele van a drogokkal kapcsolatos közlésekkel, közlésekkel, de a baráti  társaságban is sokakat foglalkoztat ez a kérdés. A kíváncsiságot tehát nem mi keltjük, hanem éppen ezek a hatások. Ezért jobb, ha minél korábban, biztos helyről tud meg információkat.

 

 

Célunk: a tanulók tájékoztatása, felvilágosítása a drogokról, azok élettani hatásairól, egyéb következményeiről.

 

Feladataink:

 

–        Pedagógusok továbbképzésen való részvétele.

–        Tanulóink kortársképzésen való részvétele.

–        Megismertetni tanulóinkat a leggyakoribb legális és illegális drogokkal, hatásaikkal, büntetőjogi következményeivel az osztályfőnöki, biológia és egészségtan órákon.

–        Veszélyhelyzetekre és veszélyes helyekre való figyelemfelhívás.

–        A prevencióval foglalkozó dolgozók munkájának összehangolása.

–        Kapcsolattartás az iskolaorvosi-, védőnői hálózattal. Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Hálózattal, rendvédelmi szervekkel, ÁNTSZ-szel, Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal /KEF/.

–        Lehetőség szerint bekapcsolódni a D.A.D.A programba.

–        Szülők, Szmk. Bevonása, tájékoztatása /szülői értekezleteken, fogadóórákon/.

–        Irodalmi- és rajzpályázatokon való részvétel.

Módszerek:

Hatékony, korszerű, életkor adekvát, tanulói aktivitáson alapuló módszerek kidolgozása és alkalmazása.

–        Felmérés készítése, kérdőívek, tesztlapok kitöltése: tájékozódás a tanulók: érettségéről, értékrendjéről, önértékeléséről, döntéshozatali képességéről, kapcsolatrendszeréről, a témával kapcsolatos ismeretszintjéről, téves elképzeléseikről, érzelmi viszonyaikról

–        Ismeretek nyújtása:

–        az egyéni biztonság megteremtésének igénye

–        veszélyhelyzetek felismerése, elkerülése /önismereti, személyiségfejlesztő - - játékok, konfliktuskezelési technikák/

–        a legális drogok jellemzői

–        felsőbb osztályba járó tanulók megismertetése az addikciót kiváltó           szerekkel, azok jellemzőivel, a függőség fajtáival, a narkoszlenggel

–        elutasítási technikák elsajátíttatása

–        a törvényi szabályozás megismertetése

–        Értékelés a tanulók iskolai és iskolán kívüli életvitele, életmódja alapján,beszélgetések, felmérések feladatlapok, kérdőívek segítségével.

–        Új feladatok, célkitűzések a tapasztalatok alapján

 

A problémamegoldó és konfliktuskezelő készség fejlesztése, stresszkezelés

 

–        stresszhatások lehetséges elkerülése / a túlzott mozgáskorlátozás, állandó fegyelmezés, büntetéssel való fenyegetés, a megszégyenítés, az attól való félelem mind-mind erőteljes stressztényező /

–        stresszhatásokra való felkészítés, azok lehetséges kompenzálása

–        a tárgyi környezet, az időjárási hatások ismertetése, a hatások értelmezése

–        fény és zajártalmak okozta károsodásokra való figyelemfelhívás

–        a csendes nyugodt tanulás pozitív hatásának elfogadtatása, az osztálytermekben folyó munka zajszintjének csökkentése

 

A sressztényezők kompenzálásának lehetséges módjai:

 

–        minden korosztálynál a biztatás, a pozitív megerősítés alkalmazása

–        szabadidős programként vonzó közös együttlétek, csoportos tevékenykedtetéssel egybekötött programok szervezése, az együttmunkálkodás örömének tudatosítása

–        a drámapedagógiai adta lehetőségek kihasználása

–        önismereti játékok szervezése szakember bevonásával

 

 

3. A szociális egészség nevelésének feladatai

 

Családi életre nevelés

Céljaink:

–        Ismerjék a családnak társadalmunk meghatározó közegének értékeit, ismerjék fel ezen értékek megőrzésének fontosságát.

–        Tiszteljék, becsüljék szüleiket. Legyenek udvariasak, előzékenyek.

–        Ismerjék és tiszteljék a nemek közötti különbségeket.

–        Tudják azt, hogy problémáikkal /szexualitás, szerelem, serdülőkor / hova forduljanak.

–        Ismerjék helyüket szűkebb és tágabb környezetük, közösségük életében.

–        Érezzenek és vállaljanak felelősséget egymás iránt.

 

Feladataink:

–        A tanulók felkészítése a felelősségteljes döntésre, amely a párválasztáshoz, a házassághoz, a szülői feladat vállalásához szükséges.

–        Felelősségérzet kialakítása, a korai testi kapcsolatokban rejlő veszélyek, s azok következményei.

 

Az embertársi kapcsolatok kialakításának feladatai:

–        harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására nevelés

–        az alapvető magatartási normák, érintkezési szabályok ismertetése, kialakítása

–        a kulturált viselkedés normáinak tanítása

–        kommunikációs nevelés, illemkódexünk ismerete

–        az empátia fejlesztése

–        az alkalmazkodóképesség kialakítása, fejlesztése

–        betartható, szabályok alkotása, s annak betartásának megkövetése

–        a tanulótárs helyes értékelése

–        a szociális érzékenység kialakítására nevelés

–        sérült, beteg gyermekekkel való együttélés, elfogadása, segítése

 

Az egészségre káros szokások megelőzésére nevelés mindhárom részterület fontos feladata, hiszen súlyosan káros hatásukkal a személyiség egészét, az egyén viselkedésmódját, gondolkodásmódját, életmódját, életvitelét vakvágányra vihetik.

 

Nevelőmunkánkban egyre inkább szükség lesz arra, hogy nevelői eszköztárunkat bővítsük, hiszen a problémák sokasodnak.

Folyamatos önképzéssel, a továbbképzések adta lehetőségek kihasználásával tudjuk magunkat képezni, továbbfejleszteni.

 

Feltétlenül szükség van a feladat végrehajtását segítő intézményrendszerrel való folyamatos, szoros kapcsolattartásra, együttműködésre.

 

A célok elérését segítő eszközök, eljárások:

 

Szabad és irányított beszélgetés

Felvilágosító, tudatosító munka, meggyőzés

 

–        Elérhető közelebbi és távolabbi célok megjelölése

–        egyéni és csoportos beszélgetések

–        a tanórai tananyagtartalmaknak, mint lehetőségeknek kihasználása

–        az osztályfőnöki órák lehetőségei

–        spontán és tervezett beszélgetés a napköziben

–        előadások, meghívott előadók

–        felmérések, attitűdvizsgálatok, azok elemzése, a feladatok megjelölése

–        kulturált viták

 

 

 

Pozitív megerősítés

Dicséret, biztatás, elismerés

 

–        bizalomteljes osztálylégkör kialakítása

–        minden pozitívan értékelhető cselekedet, tett elismerése

–        testbeszéd használata /mosoly, tekintet, mozdulatok, testközelség a kisiskolásoknál

–        hagyományok kialakítása / hagyományos kitüntetések a Radnóti napon, tanév végén,

–        jutalmazások az évközi versenyeken, rendezvényeken

 

Mintanyújtás

Példakép, eszménykép

 

–        nevelői példaadás, pozitív kortársminták, magatartásmodellek bemutatása

–        a pozitív személyiségek elismerése

–        irodalmi, történelmi példák felhasználása

–        dramatikus tevékenység,szerepjátékok, azok értékelése

–        a tantermek esztétikus célszerű dekorálása

–        az iskola esztétikai képe

–         

Kényszerítő eljárások, melyek a negatív viselkedés kialakulását akadályozzák

Követelés, büntetés, ellenőrzés

 

 

 

–        következetes, egységes nevelői stílus

–        rendszeres ellenőrző munka     

–        a felelősi rendszer az ügyeleti rendszer működtetése

–        tisztasági verseny

–        a házirend érvényesítése

–        a nevelési felmérések eredményeire épülő, az intézkedési tervben megfogalmazott elvárások számonkérése

 

VI. Nevelési célok, értékek kialakítását, elérését szolgáló egyéb tevékenységi formák

 

 

A napközi otthon, a tanulószoba, mint a tanítási-tanulási tevékenységet kiegészítő speciális terület

 

A napközi otthon, a tanulószoba keretében, nevelést, tanulást, foglalkoztatást, gondozást és étkezést biztosítunk az arra rászoruló, illetve az arra igényt tartó tanulók részére.

A csoportok szervezése lehetőség szerint osztályok, illetve évfolyamok szerint történik.

A tanulmányi munka, a játékfoglalkozások és a neveléshez értékeléshez kapcsolódó tevékenységi formák színvonalas szervezését e terület legfőbb feladatainak tekintjük. Így a foglalkozásokon gondoskodunk a másnapi felkészülésről, a házi feladatok elvégzéséről, az ismeretek elmélyítéséről. A tanulmányi munka alatti differenciált foglalkozások a gyengébb tanulók felzárkóztatását szolgálják.

A napközis és tanulószobás nevelők napi munkájuk során szorosan együttműködnek az osztályfőnökökkel szaktanárokkal.

 

A beilleszkedési, magatartási zavarok leküzdését segítő tevékenységek

 

A beilleszkedési, magatartási zavarok egyre erőteljesebben jelentkeznek, az egyébként is problémával küzdő tanulóknak nincs igazodási pontjuk, nem találják helyüket az értékvesztett családokban, az értékvesztett környezetben.     

Feladataink: 

–        a zavar észlelése után az okok feltárása

–        szoros, folyamatos együttműködésre a szülői házzal az ifjúságvédelmi felelőssel, a tanár kollegákkal, a segítő szakmai tanácsadó szolgálattal, esetleg az egészségügyi intézményekkel

–        sokoldalú foglalkoztatás, a gyermek bevonása az osztályközösség életébe

–        a tanuló megbízása speciális feladatokkal, mely számára elvégezhető, sikert nyújtó, s ezáltal a tanulótársak előtt előnyösebb szerepben  tűnhet fel

–        olyan tevékenységforma kiválasztása, amelyben jól érzi magát a tanuló, és elég ügyes ahhoz, hogy sikert érjen el, jó lehetőség erre a munka a sport a játék.

–        A sportolás feszültségoldó hatása mellett, jó lehetőséget ad a közösségi normák, a szociális viszonyok megtapasztalására.

–        drámapedagógiai tevékenység alkalmazása alsó és felső tagozaton

–        felzárkóztató munkában való részvétel biztosítása, napközis, illetve tanulószobai ellátás biztosítása

–        a magántanulói státuszba került tanulók segítése, helyzetük nyomon követése

–        olyan esztétikai élmények nyújtása, mely jó hatással van a tanulók lelki életére

–        olyan tevékenységformák biztosítása, amely segíti a tanulót abban, hogy el tudja fogadni önmagát

 

A tehetség a képesség kibontakozását segítő tevékenységek

 

–        Sportosztályok indítása, ahol a tanulók heti hat alkalommal vesznek részt testedzésben.

–        A nyelvi képzést alsó tagozaton 3. osztálytól szakkör formájában kezdjük. 4. osztálytól csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet. Felső tagozaton emelt és normál szinten folyik az oktatás.

–        Matematikából már hagyománya van a képesség szerinti csoportbontásnak. A nívócsoportos oktatást ötödik és hatodik évfolyamon biztosítjuk, majd további óraszámemeléssel hetedik és nyolcadik évfolyamon emeltszintű képzésben vehetnek részt tanulóink.

–        Nagy vonzereje van a számítástechnikai képzésnek. Alsó tagozaton szakkörökkel, felső tagozaton szakkörökkel és tanórai foglalkozásokkal elégítjük ki az igényeket.

–        Szakköri tevékenység, /tűzzománc, citera, természettudományos, képzőművészeti szakkörök.

–        Könyvtári órák a tanórákon, a napközis foglalkozásokon.

–        A tehetséggondozást kiegészítik a különféle házi és levelező versenyek, melyek egész éven át folyamatosan ellátják a tanulókat képességüket fejlesztő feladatokkal.

–        Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.

–        Hangszeres zeneoktatás a zeneiskola kihelyezett óráinak keretében.

 

A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek

 

Iskolánk az előző években is nagyon sokat tett azért, hogy a tanulók egyéni képességeiknek, egészségi állapotuknak, családi körülményeiknek megfelelő szakszerű pedagógiai ellátást, segítséget kapjanak.

Alapvető cél, hogy a gyermek  családban nevelődjön, iskolába járjon és ott eredményesen tudjon felkészülni. Ezért legfontosabb a preventív gyermekvédelem. A problémamegelőző gyermekvédelem egyik első, legfontosabb „jelző intézménye” az iskola. A gyermekvédelmi munka kiindulópontja a felderítés. A felderítés alapfeltétele, hogy a pedagógus ismerje a gyermek személyiségét, családi hátterét, környezetét, barátait, kortárs kapcsolatait. Testi tüneteikben, hangulatukban, viselkedésükben történő változás, fejlődésük minden hibája, zavara megjelenik az iskolában. Először tünet formájában, amelyet a pedagógusnak észre kell venni és keresni a tünet mögött meghúzódó okokat. Ezért az osztályfőnök megfigyelő tevékenysége nélkülözhetetlen.  Később a tünetek súlyosbodnak, ami teljesítmény-, viselkedés-, kapcsolatzavart okoz. Nagyon fontos, hogy a gyermek nevelésében résztvevők /csoport/ között rendszeres, őszinte kapcsolat legyen. Ezt szolgálják az osztályfőnökkel, napközis nevelővel, szülőkkel történő megbeszélések, a családlátogatás.

A következő szakasz a jelzés. Nagyon fontos, hogy a jelzés időben kerüljön a megfelelő segítő szervhez. A késedelmes beavatkozás gyakran nagyon súlyos következményekkel járhat.

Ezután következhet a megoldási lehetőségek megkeresése, elsősorban helyi, iskolai szinten. /napközis, tanulószobai ellátás, felzárkóztatás, fejlesztő csoportok, korrepetálás, egyéni beszélgetés, a hátrányos helyzet, káros hatások megelőzése, megszüntetése, egészségnevelési programok, természetbeni támogatások, táborozási hozzájárulás, szülők figyelmeztetése, ellenőrzése, ha kell, külső segítség igénybevétele. /

A gyermekvédelmi munkához tartozik a szülők tájékoztatása a különböző segélyezési formákról, a segítő háló egyéb formáiról.

Nagyon fontos a demokratikus iskolai légkör. A tanulók ismerjék jogaikat, kötelességeiket, részt vehessenek az őket érintő iskolai döntések meghozatalában és végrehajtásában. Egyetlen tanuló sem lehet semmilyen ok miatt kirekesztett, kitaszított. Emberi méltóságukat tiszteletben kell tartani.

Egyre gyakoribb, hogy a veszélyeztetettség okai iskolai eszközökkel nem szüntethetők meg, így együtt kell működnünk más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel, /önkormányzat szociális osztálya, nevelési tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat, rendőrség, ügyészség, gyámhatóság, társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, stb. / A pedagógusnak kötelessége a jelzés, ha azt indokoltnak tartja.

Fontos a szemléletformálás is a nevelő- és szülőközösségben.

Az iskolai gyermekvédelmi munkához tartozik még a veszélyeztetettség okait feltáró kérdőíves felmérések készítése év elején, félévkor, év végén, statisztikai összesítők, nyilvántartási lapok vezetése a veszélyeztetett gyerekekről, pedagógiai vélemény készítése kérésre, segélyezések kezdeményezése.

A pontos, jó iskolai gyermekvédelmi munka alapja a személyes kapcsolattartás elsősorban a gyermekkel, a pedagógusokkal és a szülőkkel.

 

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek

 

–        A beiskoláztatás után, a tanév elején komplex szűrővizsgálattal a veszélyeztetett gyermekek kiszűrése, majd kapcsolat felvétele a szülői házzal.

–        A szülők tájékoztatása után, a tanuló megfelelő intézménybe / nevelési tanácsadóba vagy szakértői bizottsághoz / való irányítása vizsgálat céljából.

–        A vizsgálat csak a szülő hozzájárulásával történhet. Ha a gyermek érdeke úgy kívánja, szükség lehet a pedagógus meggyőző munkájára is.

–        A vizsgálat javaslata alapján a tanuló megfelelő intézménybe juttatása, vagy helyben történő ellátása.

–        A fenti eljárási folyamatra minden olyan esetben szükség van, / bármely évfolyam esetén / ha a tanulónál valamilyen akadályozottságot tapasztalunk.

–        A sajátos nevelési igényű tanulók estében a tanulási folyamat minden szakában, így az ellenőrzésben és az értékelésben is figyelembe kell venni a hivatalos szakvélemény ajánlásait.

–        Fejlesztő munka – fejlesztő pedagógus alkalmazásával – az alsó tagozaton, különösképpen az alsó tagozat kezdő szakaszán.

–        Folyamatos együttműködés a szülői házzal.

–        Folyamatos együttműködés a speciális intézményekkel.

–        Differenciált óraszervezési forma /a gyengébben haladók számára teherbíró képességüknek megfelelő feladatsorok összeállítása/.

–        Egyéni foglalkozások, korrepetálások alkalmazása.

–        Nyelvi és matematikai csoportbontás a felzárkóztatás érdekében.

–        Kiegyensúlyozott érzelmi viszony kialakítása a pedagógus és a gyermek között.

–        Nyugodt légkör biztosítása a tanuló környezetében.

–        A tanuló bevonása a napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokba.

–        Célirányos, gazdag játékprogramok tervezése, szervezése.

–        A közoktatási törvényben biztosított jogok megismertetése a szülőkkel, e jogok alkalmazása /pl. egyéni továbbhaladási ütem, az évfolyamismétlés lehetősége szülői kérés alapján /.

 

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

 

Elsődleges feladatunk a hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása, a hátrány okainak feltárása, a hátrány enyhítését szolgáló tevékenységek ütemezése.

Különösen fontos, hogy állandó figyelemmel kísérjük tanulóink életének alakulását, a hátrányokat igyekezzünk enyhíteni, hogy a súlyosabb következményeket meg tudjuk előzni.

 

Ennek a feladatnak a megoldását iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:

–        felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése

–        egyéni foglalkozások különösképpen az alapozó tantárgyak és az idegen nyelv esetében

–        szakkörök szervezése az érdeklődési köröknek megfelelően

–        házi és levelező versenyeken való részvétel

–        felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórán, családlátogatásokon, egyéni elbeszélgetés alkalmával

–        motiválás arra, hogy a tanuló napközis, illetve tanulószobai ellátásban

–        részesüljön, szükség esetén az étkezési díj kifizetéséhez nyújtott segélyezés

–        a tankönyvtámogatás elveinek és mértékének meghatározása, ingyenes tankönyvellátás biztosítása

–        táborozási, kirándulási hozzájárulások, alapítványi díjak odaítélésének

–        elvi meghatározása

–        kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a szociális és családsegítő intézményekkel, egyéb szociális szervekkel

–        Drog és bűnmegelőzési programok

–        egészségnevelési ismeretek beépítése az osztályfőnöki órák anyagába

–        előadások

–        filmvetítés

–        személyes, őszinte kapcsolat kialakítása

–        Pályaorientációs tevékenység   

–        önismeret kialakítása /személyiségfejlesztés/ 

–        egyéni beszélgetések

–        propagandaanyagok felhasználása

–        óralátogatások /iskolalátogatás/

–        üzemlátogatás

–        pályaválasztási szülői értekezlet

–        a tanulók nyomon követése /visszajelzések/

 

 

 

VII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

 

 

Nevelésünk oktatásunk eredményességének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanuló és a pedagógus közösség jól koordinált, aktív együttműködése.

A szülők részéről aktív részvételt, őszinte, korrekt véleménynyilvánítást és együttműködő magatartást várunk el.

 

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

–        az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen

–        a diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzati felelősök megbeszélésén

–        az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon

 

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról a tanítók, szaktanárok folyamatosan /szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban/ tájékoztatják. Hasonló tájékoztatás történik a különféle iskolai, vagy osztály szintű programokról.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

 

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

–        az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén

–        az osztályfőnök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein

–        szülői értekezletet évi két alkalommal tartunk, szükség esetén rendkívüli esetben bármikor

–        ismerkedési, iskolatájékoztató közös szülői értekezlet a leendő első osztályos gyermekek szülei részére március hónapban tartunk

–        az első osztályok kialakítása után, május hónapban osztály szintű szülői értekezlet tartanak a tanító nénik

–        pályaválasztási szülői értekezlet szervezünk a hetedik és nyolcadik osztályos tanulók részére az őszi időszakban

 

A szülők és a pedagógusok együttműködésére a fentieken kívül még az alábbi fórumok szolgálnak:

–        havi rendszerességgel fogadóórák

–        családlátogatások

–        közösen szervezett kulturális programok, kirándulások

–        szülők klubja

–        egyre gyakrabban van szükség egyéni, személyes elbeszélgetésekre,  a problémás, kritikus kérdések megbeszélése, a gondok orvoslása miatt  a szülőkkel meg tudjuk beszélni

 

Intézményünk egyéb kapcsolatai

 

–        Iskolánk önállóságának megőrzése mellett olyan külső kapcsolatok kialakítására törekszünk, melyek egyben  biztosítják az intézmény nyitottságát is.

 

–        A jövőben a kapcsolattartás körét bővíteni szeretnénk a szülők klubja kiszélesítésével. Ezen keresztül mindenképpen a szülők nevelési kultúráját is emelni kívánjuk.

 

–        Az óvodával való kapcsolatunkat a jövőben szeretnénk továbbfejleszteni cserelátogatások, eszmecserék szervezésével.

 

–        Diákjaink évente a pályaválasztási időszakban meglátogatják a középfokú  intézményeket. Pályaválasztási szülői értekezleten ismerkedhetnek meg a továbbtanulás lehetőségeivel, feltételeivel.

 

–        A történelmi egyházak hittanóráinak lehetőségét folyamatosan biztosítjuk.

 

–        Élő kapcsolatot tartunk a sportegyesületekkel, az uszodával.

–        A város közművelődési intézményeinek programját havonta megismerjük, s bár iskolánk távol esik a város középpontjától, nevelőink biztosítják a látogatások, a programokon való részvétel lehetőségét.

 

–        Szolfézs és zeneórák állnak tanulóink rendelkezésére. A Bartók Béla Zeneiskola kihelyezett tagozata működik iskolánkban.

 

–        Az egészségügyi , a pedagógiai és a szociális szolgáltatások képviselőivel rendszeresen tartjuk kapcsolatainkat.

–        Az iskolaorvossal és a védőnőkkel igen jó kapcsolatunk van. Szűrő és  felvilágosító munkájukkal hozzájárulnak tanítványaink egészségének megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez. Az általuk kiszűrt tanulók speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatását  főállású gyógytornász látja el.

 

–        A Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya, a Családsegítő Központ, a Máltai Szeretetszolgálat, a Szent Anna Karitász segít abban, hogy a gyermekvédelem terén mutatkozó egyre súlyosabb  gondokat eredményesebben tudjuk megoldani.

 

–        Rendszeres a fenntartóval, az önkormányzat Közművelődési és Oktatási Osztályával, valamint a GAMESZ-szal való munkakapcsolunk.

 

 

VIII. Iskolánk hagyományai

 

Intézményünk 26 éves. Sokszor gondolunk a múltra,  ez a gondolkodás azonban a  jelennek is szól, s egyben üzenet a jövő felé.

 

Iskolanévadónk a Radnóti Miklós életének példáját gyakran felidézzük a jelen kor diákja előtt is, életével ma is érvényes példát tudunk adni.

Az  egyik legszebb hagyományunk a Radnóti évfordulóhoz kapcsolódik. Ekkor tartjuk a Radnóti-napokat.  Valamennyi diákunkkal a Radnóti emlékünnepségen tisztelgünk iskolánk névadójának emléke előtt.

Különféle szaktárgyi versenyeket szervezünk. A napot sportverseny teszi még színesebbé. Ilyenkor megnyitjuk iskolánkat a város és a körzet versenyezni vágyó tanulói előtt.

 

Évente bensőséges körülmények között nyitjuk meg a tanévet, fogadjuk az első osztályosokat, és tanévzáró ünnepély keretében zárjuk a tanévet.

Nyolcadik osztályos tanulóink hagyományos ballagó ünnepségen búcsúznak iskolájuktól.

 

Színvonalas műsorral emlékezünk meg nemzeti ünnepeinkről.  Ünnepségeinken a Himnuszt közösen fennhangon énekeljük tanulóinkkal,  iskolánk zászlaja jelen van ünnepeinken.

 

Talán legbensőségesebb ünnepünk a karácsony. Tanulóink szép karácsonyfát varázsolnak az ajándéka kapott fenyőfából, amiben egy hétig gyönyörködhetünk aulánkban.

Rajztanárunk irányításával minden évben csodálatos, színvonalas dekorációk  készülnek.

Az ünnepélyek megszervezésében is hagyományt teremtettünk. Az alsó tagozatos tanulók adják a március 15-ei ünnepség műsorát, a felső tagozatosok az október 23-ait, a napközisek a karácsonyi ünnepséget szervezik.

 

Osztály szintű rendezvényeink megtartásáról az osztályfőnökök gondoskodnak. Megemlékezünk az aradi vértanúkról, valamint a magyar kultúra napjáról.

 

Gyermekeink minden évben szeretettel várják a Mikulást. Évente farsangi bált szervezünk. Az alsóbb osztályok osztály keretben, a felsősök közös farsangi bálon szórakozhatnak.

A gyermeknapon vidám programot biztosítunk tanulóinknak, amelynek fénypontja a tanár – diák mérkőzés.

 

Alsó tagozaton az egyik legszebb ünnep az édesanyák, a nagymamák köszöntéséhez kapcsolódik. Színvonalas műsorral és ajándékkal készülnek az osztályok.

 

Minden évben megjelentetjük évkönyvünket, amelyben a tanév eseményei, eredményei szerepelnek.

Valamennyien szívesen olvasunk büszkeségeinkről.

 

 

 

Movi

Alapítvány

Copyright © 2018 Pedellus Rights Reserved.